Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 3.

A Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság; rövidítéssel Karél-Finn SZSZK, gyakran Szovjet Karélia vagy csak Karélia, a Szovjetunió egyik tagállama volt. 1940 és 1956 között állt fenn, az egyetlen tagállam, amelyet lefokoztak. 1991. november 13-án az autonóm karél állam az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága lett, Karél Köztársaság néven.

Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság
Karjalais-suomalainen sosialistinen neuvostotasavalta Карело-Финская Советская Социалистическая Республика
1940. március 31.1956. július 16.
Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaPetrozavodszk
Terület172 400 km²
Népesség651 300 fő
Hivatalos nyelvekfinn, orosz
Beszélt nyelvekfinn, orosz
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
 Finn Demokratikus KöztársaságLeningrádi terület 
 Karéliai Autonóm Szovjet Szocialista KöztársaságKaréliai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A szovjet kormány 1940. március 31-én hozta létre a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságot, a Karél ASZSZK és a Finn Demokratikus Köztársaság egyesítésével. Ez utóbbit a téli háború után Finnország a moszkvai békemegállapodás által átadott területén hozta létre, beleértve Vyborg és Sortavala városait.

Gyakorlatilag az átadásra kötelezett területek egész karéliai lakosságát, mintegy 422 ezer embert evakuáltak Finnországba, az elhagyott területekre a Szovjetunió más részeiből származó népek költöztek.

A Szovjetunió új köztársaságának létrehozása egy olyan etnikai csoport számára, amely nem jelentős többségben volt és nem volt elkülönült független államalkotó nemzet a Szovjetunióba történő beillesztése előtt, eddig példátlan volt a Szovjetunió történelmében. Néhány jelenkori történész úgy véli, hogy Karél-Finn SZSZK létrehozása a Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságból és a finn területekből egy politikai célkitűzés volt, mint „egyszerű eszköz a további finn területek esetleges beillesztésének megkönnyítésére” (vagy esetleg az egész Finnország beolvasztása) a Szovjetunióba.[1][2][3]

Az ezt követő folytatólagos háborúban Finnország újra magához csatolta az 1940-ben elvesztett országrészt, és az 1940 előtt a Szovjetunióhoz tartozó karéliai területeket, beleértve a Petrozavodszk fővárost is. 1944-ben a Szovjetunió ismételten elfoglalta a területet. A szovjet hódítást a moszkvai fegyverszüneti és párizsi békeszerződésben Finnország elismerte. A finneket és a karélokat ismét Finnországba menekítették.

1944 szeptemberében a karél-isthmusti régiót Vygborggal (Viipuri) átcsatolták az Orosz SZSZSZK-hoz, Leningrád tartományába, de a ladogai terület a köztársaság része maradt.

1956. július 16-án a köztársaságot beolvasztották az Orosz SZSZSZK-ba mint Karéliai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Ez a lépés talán a második világháború utáni finn–szovjet kapcsolatok javításával állhat összefüggésben. Ugyanekkor a szovjetek visszaadták a bérelt Porkkala Tengerészeti Bázist (1956 januárjában), a Maly Vysotsky-sziget és a Saimaa-csatorna szovjet szakaszát (amelyet a Szovjetunió 1940-ben és 1944-ben is meghódított) Finnországnak (1963).

A Szovjetunió (1922–1991) történelmében a köztársaság 1956-os megszüntetése volt az egyetlen olyan eset, amikor a Szovjetunió egy köztársaságot egy másik köztársaságba (Oroszországi SZSZSZK) olvasztott. A Szovjetunió címerét (ahol eddig 16 szalag díszítette a búzakévét) és a szovjet rubel pénzérméit és bankjegyeit is meg kellett változtatni (amelyiken szerepelt a szovjet címer).

A Szovjetunió utolsó napjaiban, 1991. november 13-án a Karél ASZSZK Karél Köztársaság néven az Oroszországi Föderáció egyik köztársaságává vált.

A Karél-Finn Legfelsőbb Tanács (1940–1956) elnöke Otto Ville Kuusinen finn kommunista volt. A köztársaságban egy külön karél-finn kommunista párt létezett az 1940-es években, vezetője Gennagyij Nyikolajevics Kuprijanov (wd) volt.

Jurij Andropov néhány évig a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság Komszomol (Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség) főtitkára volt.

A Legfelsőbb Tanács elnökei[4]

szerkesztés
Név Hivatali idő
Nyikolaj Nazarovics Szorokin 1940. augusztus 7. – 1947. április 15.
Adolf Taimi
1947. április 15. – 1955.
Johannes Sogijainen
1955. – 1956.

A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökei

szerkesztés
Név Hivatali idő
Mark Vasziljevics Gorbacsov
1940. március 31. – 1940. július 11.
Otto Kuusinen  1940. július 11. – 1956. július 16.

A Népbiztosok Tanácsának elnökei

szerkesztés
 
Kantele zenészek a Karél-Finn SZSZK-ból Budapesten a második Világifjúsági és diáktalálkozón, 1949-ben.

A Népbiztosok Tanácsát 1946-ban átnevezték a Miniszterek Tanácsának.

Név Hivatali idő
I. P. Babkin (ideiglenes) 1940
Pavel Prokkonen
1940 – 1947. február
Voldemar Virolainen
1947. február – 1950. február 24.
Pavel Prokkonen
1950. február 24. – 1956. július 16.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Helin, Ronald Arthur. Economic-geographic Reorientation in Western Finnish Karelia: A Result of the Finno-Soviet Boundary Demarcations of 1940 and 1944. National Academy of Sciences, National Research Council, 101. o. (1961) 
  2. "Memoirs of Nikita Khrushchev". Edited by Sergeĭ Khrushchev. Published by Penn State Press, 2007. ISBN 0-271-02332-5. Page 871 (biographic note on O. Kuusinen). On Google Books
  3. Taagepera, Rein. The Finno-Ugric Republics and the Russian State. C. Hurst & Co. Publishers (1999) 
  4. http://knowbysight/1_KAREL/03476.asp[halott link]

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karelo-Finnish Soviet Socialist Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.