Karacsáj-tó
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Karacsáj-tó (oroszul: озеро Карачай) Oroszország Cseljabinszki területén, a Déli-Urál hegyei között elhelyezkedő kis kiterjedésű tó. 1951-től a környéken üzemelő, radioaktív anyagokat feldolgozó Majak-vegyikombinátból nagy mennyiségű radioaktív hulladékot engedtek a tóba.
Karacsáj-tó | |
Ország(ok) | Oroszország |
Hely | Cseljabinszki terület |
Típus | kiszáradt |
Felszíni terület | 0,50 km2 |
Tszf. magasság | 251 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 55° 40′ 38″, k. h. 60° 47′ 58″55.677200°N 60.799400°EKoordináták: é. sz. 55° 40′ 38″, k. h. 60° 47′ 58″55.677200°N 60.799400°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történet
szerkesztésAz 1960-as években kezdődött a tó kiszáradása. Területe az 1951-es 0,5 km²-ről 0,15 km²-re (1993-ban mért adat) zsugorodott. 1968-ban a tó környékének aszályos időjárása miatt a szél a kiszáradt tómederből a radioaktív port széthordta, több milliónyi embert 185 petabecquerel sugárzásnak kitéve.
Washingtoni jelentés
szerkesztésEgy washingtoni jelentés[1] szerint a Karacsáj-tó nukleáris szennyezés tekintetében a Föld legszennyezettebb pontjai közé tartozik. A tóban felgyülemlett szennyezés 4,44 EBq (exabecquerel) mennyiségű radioaktivitást bocsát ki. Ebből 3,6 EBq-t a cézium–137 és 0,74 EBq-t a stroncium–90 izotópok sugárzása teszi ki. Összehasonlításul, a csernobili reaktorbalesetnél 5–12 EBq radioaktív sugárzás szabadult fel, ami ráadásul nem koncentrálódott egy helyre.
A sugárzási szint egy 1990-ben végzett mérés alapján a washingtoni jelentés szerint a tó partján 600 röntgen volt óránként. Ez több mint az egy óra alatt begyűjthető, az emberre halálos dózis.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Radioactive Russian Lake Called Possible "Global Catastrophe" (html). (Hozzáférés: 2007. október 4.)