Karasznyán
Karasznyán (szlovákul Krasňany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
| Karasznyán (Krasňany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1354 | ||
| Polgármester | Miroslav Bielka | ||
| Irányítószám | 013 03 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1614 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 383 m | ||
| Terület | 15,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″49.213056°N 18.888056°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″49.213056°N 18.888056°E | |||
| Karasznyán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karasznyán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésZsolnától 12 km-re keletre fekszik.
Története
szerkesztésA község területén már a 8. században szláv település volt, ezt bizonyítják a határában megtalált sírok.
A mai települést a német jog alapján alapították. 1354-ben „Karazna” néven említik először, a közeli Óvár uradalmához tartozott. 1434-ben „Crasna”, 1439-ben „Kraznane” alakban látjuk. Mátyás király a liptószentmiklósi Pongrácz családnak adta. 1511-ben „Kraznany” néven említik. A faluban a mai kastély helyén egy 1561-ben már említett reneszánsz nemesi kúria állt. 1598-ban 14 háza volt. A kúria 1654-ben leégett. A 17.-18. században határában mészégető kemencék és vaskohók működtek. 1720-ban uradalmi major volt a helyén. 1784-ben 53 házában 63 családban 338 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gróf Pongrácz, és Lusinszky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához más fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak épűleteikkel díszesíttetik, határja középszerű.”[2]
1828-ban 56 háza és 466 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Krasznyán, Trencsén m. tót falu, Varinhoz 1 fertály. Lakja 469 kath., 16 zsidó. Határa elég termékeny rozsra és árpára; erdeje derék. Van egy csinos urasági kastélya is. F. u. gr. Pongrácz, és b. Luzsinszky család. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1202 lakosából 1188 szlovák volt.
2011-ben 1430 lakosából 1236 szlovák.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1837-ben Pongrácz Adolf választott püspök.
Nevezetességei
szerkesztés- A falu közepén áll nagy parkkal övezett várkastélya, amely 1667 és 1678 között épült a korábbi kastély helyén. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 19.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Községinfó
- Karasznyán Szlovákia térképén
- A kastély képes ismertetője
- Karasznyán kastélya Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az SK Krasňany labdarúgócsapatának honlapja
- Alapinformációk
- Képek a kastélyról
- E-obce.sk
