A karavánszeráj (perzsául کاروانسرا, törökül Kervansaray) olyan útszéli fogadó volt, ahol az utasok megpihenhettek és feltöltődhettek az útjuk során.[1] A Közel-Keleten sokszor a török-mongol khan (خان), Bengáliában a katra szót használják. A karavánszerájok támogatták a kereskedelem, információ és emberek áramlását Ázsia, Észak-Afrika és Délkelet-Európa (főként a selyemút) kereskedelmi úthálózata mentén.

Khan As'ad Pasha (1751-52) in Damascus, Syria
A Qalaat al-Madiq karavánszeráj Szíria északi részén
Egy szafavida karavánszeráj alaprajza

Karavánszerájok sűrűn fordultak elő az Óperzsa Birodalom királyi útján. Ez a 2500 kilométer hosszú ókori út Sardistól Susáig húzódott. Nagy városi karavánszerájokat építettek a Grand Trunk Road mentén az Indiai szubkontinensen, főleg Bengália Mughal régiójában.

Etimológia

szerkesztés

Karavánszeráj

szerkesztés

A szó egyéb változatai a caravansary, caravansaray, caravanseray és caravansara. A perzsa Kārwānsarā összetett szó,  a Kārwān (karaván) és sara (palota, zárt udvarral rendelkező épület) szavak összevonásával keletkezett, amihez az óperzsa -yi képzőt adták. Itt a "karaván" kereskedők, zarándokok vagy más utazók olyan csoportját jelzi, akik hosszú utat tesznek meg. 

Számos helységnév származik a sarai szóból: például Mughal Serai, Sarai Alamgir és Sarai Rohilla, és rengeteg egyéb hely is az eredeti "palota" jelentés alapján kapta nevét.

A perzsa karavánszerájok városon kívüli nagy állomások voltak. A városokban található fogadók kisebbek voltak,[2]  ezeket hívták khan-nak (خان). A Közel-Keleten a "khan" kifejezés két jelentéssel bír, lehet útmenti fogadó vagy városi fogadó. A törökben a han szó utal ezekre. Ugyanezt a szót használják a bosnyák nyelvben, ami az oszmán megszállás idejéből származik. 

Építészet

szerkesztés

A karavánszerájokat leggyakrabban egy négyszögletű fal vette körül egyetlen kapuval, ami elég nagy volt, hogy felpakolt állatok és szekerek is átférjenek rajta. Az udvar teteje majdnem mindig nyitott volt, a belső falakon pedig standok, öblök, fülkék és kamrák sorakoztak, a kereskedők, azok szolgái, állatai és az árujuk elhelyezésére.[3]

A karavánszerájok vizet biztosítottak az embereknek és állatoknak ivásra, mosdásra és rituális tisztálkodásra. Néha egészen komplex fürdőkkel rendelkeztek. Az állatok számára takarmányt tartottak, és boltok is üzemeltek, ahol az utazók feltölthették a készleteiket, némelyik bolt vásárolt is az utazó kereskedők árukészletéből.[4]

  1. Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Caravanserai". Encyclopædia Britannica (11th ed.). Cambridge University Press.
  2. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/316248/khan
  3. Sims, Eleanor. 1978.
  4. Ciolek, T. Matthew. 2004-present.