Karjalaiak

A karjalaiak (vagy karélok, orosz karélok és keleti karélok) Finnország déli-délkeleti területein, Oroszországban délen a Ladoga- és az Onyega-tó, északon pedig a Fehér-tenger által határolt Karjalai Köztársaságban, valamint a Tveri és Novgorodi területeken élő balti-finn nép. Finnország területén ma is megtalálható az Észak-Karjala névre hallgató tartomány, de az itt élők mára teljesen beolvadtak a finnek közé. A mai Karjalai Köztársaság a történelmi Kelet-Karjalának felel meg.

Karjalaiak

Karjalai zászló

Lélekszám régiónként

Régió Fő Oroszország 60 815 (2010) Finnország 150 000 (1994) Ukrajna 1522 (2001) Fehéroroszország 524 (1999) Észtország 430 (2000)

Nyelvek

karjalai

Vallások

keleti ortodox kereszténység evangélikus kereszténység

A Wikimédia Commons tartalmaz Karjalaiak témájú médiaállományokat.

Földrajzi, gazdasági és nyelvi alapon a karélokat három csoportra szokás osztani. Az északi/arhangelszki vagy karjalai csoport az egykori arhangelszki kormányzóság területén él, a legfontosabb nyelvjárási-települési központok közé tartozik például Kiestinki, Uhtua, Vuokkiniemi, Repola. Az aunusi karélok az Olonyeci járás és Petroskoi területén, a Ladoga-tó keleti-északkeleti oldalán élnek, nyelvi szempontból közéjük sorolhatók a finnországi Salmi és Impilahti területeken élő karélok is. A déli, vagy tveri és novgorodi karjalai csoport a Tveri (Veszjogonszk, Bezseck, Kasin, Visnyij Volocsok) és a Novgorodi (Tyihvin, Borovicsi, Valdai, Gyemjanszk) területeken él.

Történelem

A karjalaiak őseiről először a 9. századból a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításának idejéből találhatunk említést. Az ortodox vallás térhódításával a 11. század folyamán Dél-Karélia, majd 1250-re a Karjalai Köztársaság és a tőle még északabbra elterülő területek is novgorodi fennhatóság alá kerültek. A svéd irányból érkező katolikus és a novgorodi ortodox hódítás a 13. században összeütközésbe került ezen a területen, majd a háborúskodásnak az 1323-ban megkötött nöteborgi békeszerződés vetett véget, ami azonban Karjala kettészakadásával is járt. Ettől kezdve Karélia a két hatalmi övezet között kialakult feszültség alatt volt kénytelen működni.

1703-ban megalapították Petrozavodszkot (karjalai nyelven Petroskoi), a Karjalai Köztársaság későbbi fővárosát, ami híressé vált ágyúöntödéiről és vasműveiről, és hadianyaggal látta el Szentpétervárt.

1917-ben Kelet-Karélia kinyilvánította függetlenségét, azonban a szovjet csapatok 1918-ban visszavették a hatalmat. 1920-ban ugyan formálisan létrehozták a Karél Autonóm Területet, ám az önrendelkezés nem valósult meg, ami a rá következő két év folyamán újabb sikertelen felkelésekhez vezetett. Ekkor következett be egy nagyobb áttelepülési hullám Finnország irányába.

1923-ban Kelet-Karélia hivatalosan is autonóm köztársasággá lett nyilvánítva. Területét kibővítették ugyan oroszok lakta területekkel, így felhígítva társadalmi összetételét, a kulturális autonómia mégis rohamos fejlődésnek indult.

Mostanra a karélok jó része beolvadt az oroszok közé.

Antropológia

Antropológiailag a karélok az europid rassz fehér-tengeri-balti típusához tartoznak. Egyes csoportjaiknál mongolid vonások is felfedezhetőek.

Nyelv

A karjalaiak nyelve a balti finn nyelvek közé tartozó karjalai. Ma az oroszországi karélok körülbelül 50%-a beszéli. A karél nyelv a finnhez áll legközelebb, olyannyira, hogy egyes nyelvészek csupán mint a finn egyik nyelvjárását tartják számon.

A karél nyelvjárások közül a délkeleti lűd és a déli aunuszi (olonyeci) nyelvjárások mutatnak erős vepsze hatásokat, míg az északi nyelvjárásban a finn hatás domináns.

Kultúra

A karjalaiak első írásos nyelvemléke egy, a 13. századból származó, nyírfakéregre írt villámcsapás elleni varázsige. Az első cirill betűs karél könyv (Néhány imádság és egy rövidített katekizmus fordítása) 1804-ben került kinyomtatásra.

A 19. században több finn néprajzkutató, köztük Elias Lönnrot is, érdeklődést mutatott a Karéliában gyűjthető népdalok iránt. Az itt gyűjtött runók tették ki az 1835-ben kiadott finn eposz, a Kalevala jelentős részét. Így a karjalai kultúra és nyelv lett a fennomán mozgalom egyik alapja.

Vallás

Az oroszországi karélok ortodox keresztény vallásúak. A finnországi karélok legnagyobb része lutheránus.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Karelians című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Karjalaiak: földrajz, történet, kultúra (rövid összefoglaló)
• The Red Book of the Peoples of the Russian Empire (angol)