Kauser József

(1848–1919) magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Kauser József, olykor Kauser L. József (Pest, 1848. május 7.Budapest, 1919. július 25.) magyar építész, a századforduló jelentős historizáló alkotója, Kauser Gyula építész fivére.

Kauser József
SzületettKauser József Lipót[1]
1848. május 7.
Pest
Elhunyt1919. július 25. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kauser József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A család az 1700-as évek elején Elzászból vándorolt Magyarországra.[3] Apja, Kauser János pesti kőfaragómester volt. Tanulmányait a Királyi József Műegyetemen kezdte, később 1868-ban a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule intézményben folytatta. Végül Párizsba utazott, ahol az École des Beaux Arts-on (ahol már 1819-től tanítottak építészetet) tanult. A porosz–francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Weber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott ideiglenesen. 1873-ban visszatért Párizsba, hogy befejezze tanulmányait. Párizsban a Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára volt. Neve kezdetben több tervpályázaton tűnt fel. Az 1878. évi párizsi világkiállítás magyar osztályának berendezésén, valamint az 1885. évi magyar országos kiállítás tervezésénél is közreműködött. Elismerésül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét[4] és a francia akadémia tiszti jelvényét, utóbb pedig a Vaskorona-rendet kapta. Stílusa a historizmushoz sorolható.

Ismert épületeinek listája

szerkesztés

Kauser a Magyar életrajzi lexikon szerint több mint ötven köz- és magánépületet tervezett. A következők ismertek: