Kecskecincér

A kecskecincér (Tragosoma depsarium) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Kecskecincér
Kecskecincér nősténye
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Alcsalád: Csőszcincérformák (Prioninae) Nemzetség: Meroscelisini Nem: Tragosoma Audinet-Serville, 1832 Faj: T. depsarium
Tudományos név
Tragosoma depsarium (Linnaeus, 1767)
Szinonimák
Cerambyx depsarius (Linnaeus, 1767) Prionus depsarius (Linnaeus, 1767) Tragosoma depsarius (Linnaeus, 1767)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kecskecincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskecincér témájú médiaállományokat és Kecskecincér témájú kategóriát.

Előfordulása

Előfordul Észak-Európában, Észak-Oroszországban, Szibériában és Észak-Amerikában, valamint a Pireneusok és az Alpok területén. Elterjedése alapján boreoalpesi fajnak tartják. Magyarország faunaterületén rendkívül ritka, és eddig csak Szlovákiából (Morva vidéke), a Tátrából és a Velebit-hegységből (Delnice, Jasenak. Stirovaca, Trnovae, Ostarija, Konjsko) ismert. Előfordulására Magyarországon a nyugati határszél fenyveseiben van esély, de az 1980-as években egy alkalommal a Zempléni-hegységből is előkerült. Csak öreg, száraz, kivágott vagy kidőlt törzsekben, rönkökben, olykor a fák gyökérzetében található.

Megjelenése

A kecskecincér 16-33 milliméter hosszúságú. Barnásvörös színű, a fej, az előtor háta és a mell felálló sárga szőrözettel fedett. Szemei igen nagyok, ez különösen a hímek esetében szembetűnő. A két nem jól megkülönböztethető: a nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb. Szárnyfedői szélesebbek, mint az előtor, elmosódottan, bőrszerűen pontozottak, felületükön 3-5 gyenge bordával.

Életmódja

Az kecskecincér 1000 méter feletti erdeifenyvesekben vagy lucfenyvesekben él gyakran az ácscincér társaságában, ahol idős fák is vannak, alkalmas helyen alacsonyabban is.

Szaporodása

A bogár július közepétől augusztusig repül. Éjszakai állat, a nappalt rejtekhelyen tölti, s csak alkonyatkor bújik elő. Fényre is repül, főleg a hímek.

Források

• Merkl Ottó - Víg Károly - Bogarak a pannon régióban, Szombathely, 2011
• Kaszab Zoltán: Cincérek - Cerambycidae. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1971.
• Union, Publications Office of the European: European red list of saproxylic beetles. (angol nyelven). op.europa.eu, 2010. április 20. DOI:10.2779/84561. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
• A taxon adatlapja a Biolib.cz-n