Kecskemétfilm Kft.

A Kecskemétfilm Kft. Magyarország egyik vezető animációs filmes műhelye. A stúdió mind a hazai, mind a külföldi filmpiacon produkciók széles skálájával szerepel. Kínálatában a művészi rövidfilmek, sorozatok, egész estés animációs filmek, oktató- és reklámfilmek játszanak fő szerepet.

Kecskemétfilm Kft.
Típus	animációsfilm-stúdió
Jogelőd	Pannónia Filmstúdió
Alapítva	1971
Székhely	6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21.
Vezetők	Mikulás Ferenc
Alapító	Mikulás Ferenc
Kecskemétfilm Kft. Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 19° 42′ 07″46.920407, 19.701828
A Kecskemétfilm Kft. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskemétfilm Kft. témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.

Indulás

1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át. Mikulás Ferenc a szegedi és pécsi művészeti szakközépiskolákban toborzott munkatársakat, megkereste a megye összes rajzszakkörének vezetőjét, ismert grafikusoknál, festőknél érdeklődött, hogy tudnának-e fiatalokat ajánlani. 1971-ben a megyei tanács és a Pannónia közös grafikai pályázatot hirdetett, melynek célja a legkiválóbb alkotók kiválogatása volt.  A tapasztalt budapesti kollégák közül többen vállalták az új munkatársak szakmai továbbképzését, a kecskemétiek sok segítséget kaptak például Jankovics Marcelltől és Gémes Józseftől.

Kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.

Az első filmek

Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Később Bálint Ágnes, a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült Vízipók-csodapók sorozat hatalmas sikert aratott, a Televízió megrendelte a második, majd a harmadik sorozatot is.

A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását. Az ötlet a műterem vezetőjétől származott, aki még geodéta korában határozta el – megtapasztalván a magyar paraszti kultúra pusztulását –, hogy ha lehetősége lesz rá, mindent meg fog tenni ezen értékek megmentéséért. A mesék előzetes válogatását Kovács Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának kutatója végezte. A Pannónia Filmstúdió részéről Jankovics Marcellt kérték fel a sorozat kézbentartására. A második sorozat már a helyi rajzolókkal társrendezésben készült el, később pedig Jankovics Marcell már csak szakértőként vett részt a munkában, átengedve a rendezői feladatokat Horváth Máriának és Nagy Lajosnak. Az első epizódoknál még minden mesének másik mesemondója volt, de aztán Szabó Gyula annyira tökéletes választásnak bizonyult, hogy ő lett a sorozat állandó mesélője.

Magyar népmesék: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (rendező: Horváth Mária, 2011)

Az első szerzői film Hegyi Füstös László nevéhez fűződik, mely 1979-ben készült el és a Regölés címet kapta. A stúdió 1982-ben könyvelhette el első jelentős külföldi fesztiválsikerét, amikor Horváth Mária Az éjszaka csodái című filmje kategória második díjat kapott Ottawában.

Ösztöndíjrendszer

Annak érdekében, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt a stúdió ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből, nemzetközi ösztöndíjrendszer létesítése mellett döntött. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek ösztöndíjasok Kecskemétre, a helyi munkatársaknak pedig akkoriban szinte ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utazhassanak.

Ismert sorozatok

1985-ben készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozat Ujvári László rendezésében, majd egy év múlva, a sorozat epizódjainak felhasználásával, az egész estés verzió. Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című egyedi filmje alapján később 2 x 13 részes televíziós sorozat készült, Leo és Fred címmel. 1987-ben ajánlotta fel Mikulás Ferenc Jankovics Marcell számára, hogy készítsen filmsorozatot a magyar mondavilágból. A sorozat címe a Mondák a magyar történelemből lett.

A rendszerváltásól napjainkig

A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.

Időközben megjelent egy új rendezői generáció is a stúdió életében: Ulrich Gábor, Tóth Roland, Szoboszlay Eszter, Glaser Kati és Tóth-Pócs Roland.

Fesztivál plakát

A kétezres évek másik hozadéka, hogy a kétdimenziós animációs filmkészítés mellett 3D-s filmek gyártása is elindult. A 2008 óta működő részleg két sikeres animációs szériát tudhat maga mögött, mind a kettő Horváth Mária nevéhez köthető. Egyik a Lázár Ervin meseregényét megelevenítő A Négyszögletű Kerek Erdő és a gyűjtésekből és írott mesékből építkező Cigánymesék.

A stúdió az önálló alkotások mellett számos nemzetközi produkció gyártásában vett részt, közülük hármat később Oscar-díjra is jelöltek (Kells titka, Chico & Rita, A vörös teknős).

2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett kecskeméti rajzfilmstúdiót Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

A stúdió kezdeményezője, és fő szervezője az 1985 óta megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak (KAFF).

A stúdióban készült ismertebb produkciók

Egyedi filmek

• Hé, te! (Szoboszlay Péter, 1976)
• Regölés (Hegyi Füstös László, 1978)
• Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? (Tóth Pál, 1980)
• Az éjszaka csodái (Horváth Mária, 1982)
• Majd a tisztáson (Molnár Péter, 1982)
• Süti (Nagy Gyula, 1985)
• Tiszta kép (Szilágyi Varga Zoltán, 1988)
• Húsvéti anzix (Weisz Béla, 1988)
• Western (Homolya Gábor, 1989)
• Zöldfa utca 66. (Horváth Mária, 1992)
• Arcra arc (Neuberger Gizella, 1994)
• Állóképek – "rajzok egy élet tájairól" (Horváth Mária, 2000)
• Homokon nőtt város (Buglya Sándor, 2001)
• Idegen test (Ulrich Gábor, 2002)
• Jegyzőkönyv – Mansfeld Péter emlékére (Szilágyi Varga Zoltán, 2006)
• Kőműves Kelemen (Richly Zsolt, 2009)
• Gondolatok a pincében (Tóth Roland, 2009)
• Ára 2,70 Ft (Tóth-Pócs Roland, 2009)
• A walesi bárdok (Gémes József, 2010)
• Sakk! (Orosz István, 2010)
• Boltosmesék (Szoboszlay Eszter, 2010)
• Bíborcsiga (Tóth-Pócs Judit, Tóth-Pócs Roland, 2011)
• Gyerekek vörös tájban (Szoboszlay Péter, 2013)
• Virágnyelv (Glaser Kati, 2017)
• Világnak virága, virágnak világa (Keresztes Dóra, 2017)
• Hortobágyi darumese (Lugosi István, 2018)

Sorozatok

• Vízipók-csodapók (Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati Szabó Csaba, 1975–85)
• Magyar népmesék (Jankovics Marcell, Horváth Mária, Nagy Lajos és mások, 1977–2011)
• Mesék Mátyás királyról (Ujváry László, 1981–82)
• Leo és Fred (Tóth Pál, Weisz Béla, 1984–93)
• Mondák a magyar történelemből (Jankovics Marcell, 1986–88)
• Tinti kalandjai (Gyulai Líviusz, Szoboszlay Péter és mások, 1987–88)
• 100 éve történt (Szoboszlay Péter, 1994–2011)
• Kormos mesék (Richly Zsolt, 2004–16)
• A világlátott egérke (Nagy Lajos, Szilágyi Varga Zoltán, 2005–11)
• A Négyszögletű Kerek Erdő (Horváth Mária, 2010–2017)
• Cigánymesék (Horváth Mária, 2014-től)
• Városi legendák (Glaser Kati, 2015-től)

Egész estés filmek

• Vízipók-csodapók (Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati Szabó Csaba, 1982)
• Mátyás, az igazságos (Ujváry László, 1985)
• Leo és Fred, avagy igaz történetek két jó barátról (Tóth Pál, 1987)

Források

• Kecskemétfilm honlap
• Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió. Az animáció magyar műhelyei (Budapest: Balassi Kiadó, 2009)
• Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film (A Kecskemétfilm Kft. és az MMA Kiadó Nonprofit Kft. közös kiadása, 2019)

További információk

• Kecskemétfilm honlapja
• Kecskemétfilm 3D honlapja
• Kecskemétfilm youtube csatornája
• Kecskemétfilm Kids youtube csatornája
• Magyar népmesék honlapja
• Hungarian Folk Tales youtube csatornája
• Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) honlapja
• Kecskeméti Animációs Filmfesztivál youtube (KAFF) csatornája
• Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió. Az animáció magyar műhelyei; Balassi, Bp., 2009
• Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film; előszó Szoboszlay Péter; MMA–Kecskemétfilm, Bp.–Kecskemét, 2019