Kemeneshőgyész
Kemeneshőgyész község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
| Kemeneshőgyész | |||
 | |||
| Radó-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Tamás Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8516 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 498 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 23″, k. h. 17° 17′ 41″47.356519°N 17.294639°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 23″, k. h. 17° 17′ 41″47.356519°N 17.294639°E | |||
 Kemeneshőgyész
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Kemeneshőgyész weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemeneshőgyész témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA Marcal folyó bal partján, Magyargencs és Szergény közt fekszik.
Megközelítése
szerkesztésA környék főútjaitól viszonylag távol esik, központján annak főutcájaként a Rábaszentandrás déli szélétől Vönöckig vezető 8412-es út húzódik végig, ez kapcsolja össze a Kisalföld térségével és Celldömölk vonzáskörzetével is. A község központjában ér véget, az előbbi útba belecsatlakozva a 8405-ös út, amely Pápa és a 834-es főút irányában biztosít közúti összeköttetést a településen élők számára.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása kínálja, a község központjától mintegy 9 kilométerre délre.
Története
szerkesztésKemeneshőgyész és környéke már a középkor előtt is lakott hely volt. Az itt folyó régészeti ásatások a falu külterületén még a középkorban elpusztult két település: Kagymat és Berhénd nyomait azonosították, de a külterületen számos, még fel nem tárt halomsír helyét is azonosította. nevét 1272-ben említette először oklevél. 1290-ben Erzsébet királyné adománylevele említette a falu nevét Hyulgyz néven. A Kemeneshőgyész a középkor folyamán ugyancsak elpusztult, csak a 18. század közepén települt újra a régi helyén.
A 18. és a 19. század során a településen lakott a helyi földbirtokos csengeri Háczky család. Háczky József (1741–1818) Vas vármegyei táblabíró,[3] kemeneshőgyész] és magyargencsi földbirtokos, kétszer nősült meg: első felesége a nemesi salfai Szita Zsuzsanna (c.1741–1779),[4] a második nejét, Háczky József feleségül vette 1781. július 1-jén Nemesviden miskei és monostori Thassy Rozália Borbála (1757–1812) kisasszonyt.[5] Háczky József leszármazottjai továbbra is éltek a településen míg dédunokája, ifjabb csengeri Háczky Kálmán (1858–1907), huszár hadnagy nem kényszerült eladnia a földbirtokait édesapja csengeri Háczky Kálmán (1828–1904]) 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő adósságai miatt.[6]
1910-ben 1296 magyar lakosa volt. Ebből 328 római katolikus, 924 evangélikus, 40 izraelita volt.
A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.
1950-es megyerendezéstől Veszprém megyéhez tartozik.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Horváth József (független)[7]
- 1994–1998: Horváth József (független)[8]
- 1998–2002: Ifj. Szabó József (független)[9]
- 2002–2006: Ifj. Szabó József (független)[10]
- 2006–2010: Szabó József (független)[11]
- 2010–2014: Molnár Veronika (független)[12]
- 2014–2019: Molnár Veronika (független)[13]
- 2019–2024: Kovács Tamás Imre (független)[14]
- 2024– : Kovács Tamás Imre (független)[1]
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[10]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 460 | 448 | 447 | 484 | 486 | 484 | 498 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 2,9%, evangélikus 56,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (13,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2-0,2% szerbnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,8% volt evangélikus, 23,7% római katolikus, 4,5% református, 0,2% izraelita, 0,8% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (23,5% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templom
- Evangélikus templom
- Radó-kastély
Itt éltek, dolgoztak
szerkesztés- Bellicz Jónás evangélikus lelkész itt hunyt el 1845. december 19-én.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - halottak - Kemeneshőgyész - Háczky József halála - 1818. december 17. - 78 éves
- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - halottak - Kemeneshőgyész - Háczky Józsefné Szita Zsuzsanna halála - 1779. október 9.
- ↑ familysearch.org Thassy Rozália Borbála római katolikus keresztelője - Nemesvid - 1757
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Háczky család (csengeri). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 65.o.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ a b Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemeneshőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
- ↑ Kemeneshőgyész Helységnévtár
- ↑ Kemeneshőgyész Helységnévtár
