Kendrey Gábor

magyar orvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 20.

Kendrey Gábor (Budapest, 1929. október 6. – Budapest, 2019. február 3.) magyar orvos, patológus, egyetemi tanár; az orvostudományok kandidátusa (1966), az orvostudományok doktora (1978).

Kendrey Gábor
Született1929. október 6.
Budapest[1]
Elhunyt2019. február 3. (89 évesen)[2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • patológus
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető

Életútja

szerkesztés

Kendrey Gyula és Zeitler Ida gyermekeként született. Ötéves koráig Budapesten élt, majd szüleivel előbb Gönyűre, néhány évvel később Komáromba költözött. A Komáromi Állami Koedukált Gimnáziumban érettségizett (1947). 1953-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Ezután két évig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Bűnügyi Orvoscsoportjánál dolgozott főhadnagyként. 1955 és 1970 között a BOTE 1. számú Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének tanársegédje, majd adjunktusa volt. 1970–71-ben az Országos Munkaegészségügyi Intézet osztályvezetője volt. 1971 és 1985 között a Fővárosi László Kórház osztályvezető kórboncnok főorvosaként tevékenykedett. 1986 januárjától 1996-ig az Orvostovábbképző Intézet Kórbonctani és Kórszövettani Intézetét vezette. 1989 és 1992 között az Orvostovábbképző Intézet első dékánja, 1990 és 1995 között a Magyar Patológiai Társaság és a Patológus Szakmai Kollégium elnöke volt. 1994-től a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Doktori Iskolájának elnöke, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE)-HIETE Doktori Iskolájának tagja volt. 2001-ben Papp Zoltán meghívására az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának tagja lett.

Fő érdeklődési területei a májpatológia és a daganatkutatás.

  • A pancreas fibrocysticus betegsége. Kalabay Lászlóval, Schuler Dezsővel, ifj. Balogh Károllyal. (Gyermekgyógyászat, 1955, 6.)
  • Virushepatitis szerepe az elsődleges májrák keletkezésében. (Orvosi Hetilap, 1957, 45.)
  • Vírushepatitis szerepe a cirrhosis keletkezésében. Baló Józseffel, Besznyák Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1957, 47.)
  • Kísérletes vizsgálatok a DBM (R13) (1,6-bis (2-bromaethylamino) -1.6-desoxy - D-mannit dibromhydrat) daganatnövekedést gátló hatásáról. Baló Józseffel, Juhász Jenővel, Besznyák Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1960, 5.)
  • A köszvényes vesére vonatkozó klinikai és pathológiai megfigyelések. Pogátsa Gáborral, Benedict Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1961, 7.)
  • A Zuckerkandl-szerv terhességgel szövődött malignus paragangliomája. Husvéti Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1961, 18.)
  • Újabb cytostaticus hatású anyagok kísérletes vizsgálata. Baló Józseffel, Juhász Jenővel, Gyenes Gézával, Sellyei Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1962, 6.)
  • Elsődleges májdaganatok időszerű kérdései (humánpathológiai és experimentális vizsgálatok). Kandidátusi értekezés. 1966
  • Kórszövettani vizsgálatok a vírus hepatitis kóroktanára vonatkozó állatkísérletekben. Baló Józseffel, Sellyei Mihállyal és Bajtai Attilával. (Orvosi Hetilap, 1966, 10.)
  • Budd–Chiari-betegség és Budd–Chiari-syndroma. Szentner Júliával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1968)
  • A cadmium toxicitása emberben és kísérleti állatokban. Társszerző: Roe Francis J. C. (Orvosi Hetilap, 1970, 20.)
  • Mastopathia cystica kialakulása fiatal nőben fogamzásgátló szedése kapcsán. Kollár Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1973, 1.)
  • A lymphocytákra, az Au/SH antigenre és a máj szöveti antigénjeire ható ellenanyagok vizsgálata chronicus májbetegségekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974, 19.)
  • Gyógyszeres májkárosodás morphológiai spectruma. Fény- és elektronmikroszkópos tanulmány. László Barnabással. (Magyar Belorvosi Archívum, 1975)
  • Fény- és elektronmikroszkópos májsejt elváltozásokLindán hatásnak kitett egyén hevenymájkárosodásában. László Barnabással, Horváth Dezsővel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1975, 3.)
  • Intranuclearis vírusszerű képletek HBSAG és IHXAG negatív acut hepatitisben (hepatitis C ?). Hollós Ivánnal, László Barnabással. (Orvosi Hetilap, 1976, 48.)
  • Az emberi máj morphológiai reakciói károsító behatásokra. Doktori értekezés. 1978
  • Prodectint szedők heveny májkárosodása. László Barnabással. (Orvosi Hetilap, 1978, 4.)
  • Vírusok elektronmikroszkópos kimutatásának jelentősége és lehetőségei boncolási anyagban. (Orvosi Hetilap, 1978, 20.)
  • Phenlaxin tartalmú hashajtót szedők chronicus aktív hepatitise. (Orvosi Hetilap, 1979, 19.)
  • Depressant (dihydralazin sulfuricum) szedők heveny májkárosodása. László Barnabással. (Orvosi Hetilap, 1981, 52.)
  • Q-láz és granulomás hepatitis. Mikola Istvánnal, Ferencz Adrienne-nel, Kovács Margittal. (Orvosi Hetilap, 1982, 41.)
  • Heveny májkárosodás Antaethyl-lel végzett alkohol-elvonó kezelés során. László Barnabással. (Orvosi Hetilap, 1984, 19.)
  • Baló József emlékezete. Szende Bélával. (Orvosi Hetilap, 1996, 2.)
  • A Wilson-kór diagnosztikájának problémái. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1996, 8.)
  • Gyógyszerek által okozott hepatológiai szindrómák szövettani megjelenése. (Magyar Belorvosi Archívum, 1998, 2.)

Díjai, elismerései

szerkesztés
  1. a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  2. Elhunyt Dr. Kendrey Gábor
  • Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. 1. kötet 821. o. ISBN 963 86345 1 0
  • Papp Zoltán (2019). „Dr. Kendrey Gábor (1929–2019)”. Orvosi Hetilap 160 (12), 473–474. o. (Hozzáférés: 2025. január 20.)