Kertész (foglalkozás)

A kertész eredendően egy olyan szakma, amely a kert gondozási, fenntartási feladatait foglalja magában. A FEOR növénytermesztéssel foglalkozó meghatározásai közül a 6115 számú tartalmazza magát a foglalkozást jelentő kifejezést. A kertépítés az épített környezet és a természet közti átmenetet jelenti. A közterek, közparkok kialakítása a városkép védelmét jelenti.

Kertészek munkában (Abel Grimmer flamand festő műve)

A kertészet a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő, legszínesebb szektora. Mára a kertészmérnökök feladatai kibővültek, nem csak a növénytermesztési és -feldolgozási tevékenységből állnak. Szervesen kapcsolódik ezekhez többek között a vállalkozási, szaktanácsadási, szervezői tevékenység, a minőségbiztosítás, a menedzsment, a kül- és belpiaci értékesítés és a szolgáltatások. A végzetteknek képesnek kell lenniük a kertészeti vertikum természeti, illetve szociális környezetre gyakorolt hatásainak felmérésére, azok kontrolljára, a stratégiai szemléletre.

A kertészkedés története

Már időszámítás előtt 2800-ból származó feljegyzések is tanúskodnak arról, hogy az ókori Egyiptomban különböző céllal terveztek kerteket, amelyekben szórakoztak, pihentek, gyógynövényeket vagy veteményt termeltek. A középkorban a fallal védett kolostorok belső kertjeiben gyümölcsöket, gyógynövényeket termesztettek, majd a felvilágosodás korában a főurak a reneszánsz villák köré fényűző kerteket építtettek. A mai értelemben vett közparkok a városiasodás, a polgári társadalom létrejöttével az újkorban jelentek meg Európában.

A kertész alapvető feladatai

kertész munka közben

Szellemi jellegű feladatok:

• kerttervezés
• növények szaporításához szükséges feladatok megszervezése
• növényzet fenntartásának , megóvásának folyamatos figyelemmel kísérése
• a kerti munkákhoz szükséges szerszámok, gépek használatának megismerése.

Fizikai jellegű feladatok:

• a kert talajának előkészítése (pl. föld megforgatása, műtrágyázása)
• magvak vagy palánták, facsemeték, szőlődugványok elhelyezése az előkészített talajba
• öntözés, gazolás, gyomirtás
• a kert tisztán tartása (pl. falevelek, gaz eltávolítása).

Feladatok csoportosítása növénycsoportok szerint

• Dísznövénytermesztő
• Virág- és díszfatermesztő
• Gyümölcsfatermesztő
• Szőlő- és zöldségtermesztő
• Gyógy-és fűszernövénytermesztő

A kertész szerszámai

• Földforgatási eszközök (pl. ásó, kapa)
• Földegyengető eszközök (pl. gereblye)
• Ültetéshez használatos eszközök (pl. ültetőfa)
• Kerttakarítás eszközei (pl. lombseprű, cirokseprő)

A kertész által használt anyagok

• különböző növényekhez alkalmazkodó virágföldek,
• szerves trágyák,
• műtrágyák,
• tápoldatok,
• növekedést serkentő anyagok,
• növényvédő szerek a kártevők és kórokozók ellen,
• talajfertőtlenítő szerek.

A kertészt érő környezeti ártalmak, veszélyek

A szakma nem párosul egészségre ártalmas tényezővel. Kialakulhat azonban allergia, esetleg hajlam a megfázásra. Balesetveszélyt jelenthet az éles, vagy hegyes kézi szerszámok, erőgépek (fűnyíró gép, sövényvágó), valamint a vegyszerek nem az előírásnak megfelelő használata.

A kertészképzés

Szakképzés

A kertész szakma Magyarországon három éves OKJ képzéssel szerezhető meg, melynek során az iskolarendszeren kívüli képzéssel 800–1000 órát töltenek el. Az OKJ-s képzés révén zöldségtermesztő, szőlő- és gyümölcstermesztő képzés szerezhető. A szakképzettséghez szintvizsgát kell tenni.

A szakképzés keretében 4 félév alatt felsőfokú kertészmérnök-asszisztens képesítés szerezhető. A szakot elvégző alkalmas lesz a kertészeti növények (dísznövény, gyümölcs, szőlő, zöldség és gyógynövény) termesztéstechnológiájának megtervezésére, az ökológiai és agrotechnikai tényezőkhöz való adaptálására, a termesztéstechnológiai munkaműveletek megszervezésére, végrehajtására, a végrehajtás irányítására, ellenőrzésére. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: zöldségtermesztő, szőlő-, gyümölcstermesztő, dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, gyógynövénytermesztő, egyéb, máshova nem sorolható technikus.

Felsőfokú képzés

A volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem épülete Budapest XI. kerületében

A kertészmérnöki alapképzés hét féléves, amelynek elvégeztével a hallgató BSc fokozatot ér el. A képzés 60–70%-ban gyakorlatorientált. A képzés célja „olyan kertészmérnökök képzése, akik ismerik a kertészet termelési ágazatainak legfőbb sajátosságait, valamint azok agrárgazdaságon belüli szerepét és lehetőségeit. Képesek üzemi méretű termelési folyamatok tervezésére, irányítására és szervezésére, az áruvá készítés, a termékek forgalmazása és tárolása során jelentkező feladatok vezetésére, a kertészet területén speciális szakigazgatási alapfeladatok ellátására. Alkalmasak önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére.”

A kertészmérnöki mesterképzés az alapképzésre épül. Időtartama 4 félév, amelynek a végén mester (MSc) fokozatú diploma szerezhető, és okleveles kertészmérnök szakképesítést kap a tanulmányokat elvégző. A mesterszak képzési tematikája „a kertészeti szakismereteket ötvözi a természettudományos és interdiszciplináris ismeretekkel, korszerű elméleti alapot és ezzel együtt gyakorlati felkészültséget biztosít. A szakirányi modulokon (dísznövény, gyümölcs, gyógynövény, szőlész-borász, zöldség) kívül magas szintű genetikai, élettani, környezettudományi, biometriai és kapcsolódó ismereteket kapnak a hallgatók”.

Források

• 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő
• Kertész szakma leírása. Munka-Kör Alapítvány a Hallássérültekért. (Hozzáférés: 2020. május 14.)