Keskenyorrú majmok

A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.

Keskenyorrú majmok
Gorilla (Gorilla gorilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini) É. Geoffroy, 1812
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú kategóriát.

Elterjedésük

A legtöbb fajt Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területein találjuk; Európában (Gibraltáron) egy fajuk honos.

Megjelenésük, felépítésük

Orrsövényük keskeny, orrlyukaik lefelé néznek. Fogófarkuk nincs, arcuk csupasz; minden ujjukon köröm nő. Füljáratukban van dobcsont. 32 foguk van.

A legtöbb faj nőstényei menstruálnak.

Életmódjuk, élőhelyük

Közös jellemzőjük, hogy csoportokban élnek. A csoport szerkezete fajonként rendkívül különböző: a nőstények hierarchiáját alapvetően az szabja meg, hogy közösen vagy magányosan (kölykükkel párban) kutatnak-e élelem után. A magányos táplálékszerzés kevésbé biztonságos, a csoportos táplálkozás viszont erősíti a csoporton belüli versengést. A táplálékszerzés módja, a ragadozók elleni összefogás és a környezet kölcsönhatása rendkívül változatos szociális viselkedésformákat alakított ki. A hímek nemcsak a táplálékért, de a nőstényekért is versengenek. A változatos külső körülményekhez alkalmazkodva egyes fajok csoportjaiban a hím-hím, másokéiban a nőstény-nőstény kapcsolatoké a meghatározó szerep. Ezek között a szélsőségek közt sokféle közbülső csoportszerkezet is kialakult (Csányi 1999, p. 40–41.).

Rendszertani felosztásuk

Két öregcsaládjuk és három családjuk van:

• Cerkófszerűek (Cercopithecoidea) öregcsaládja
  • Cerkóffélék (Cercopithecidae)
• Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja
  • Gibbonfélék (Hylobatidae)
  • Emberfélék (Hominidae)

A cerkóffélék fejlődési vonala mintegy 25 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában vált el a emberfélékétől és a gibbonfélékétől (e két csoport azóta elveszítette a farkát). E különválás után az emberszerűek közös őse jelenlegi ismereteink szerint a Victoriapithecus lehetett, amelynek számos maradványa került elő a Viktória-tó szigeteiről és környékéről. A három család közös őse a mintegy 30 millió éve élt Aegyptopithecus lehetett.

Források

• Ökológia
• R. Dawkins: Az Ős meséje
• Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p.