Keszend
Keszend (Chisindia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Keszend (Chisindia) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Keszend |
Rang | községközpont |
Községközpont | Keszend |
Irányítószám | 317080 |
SIRUTA-kód | 10426 |
Népesség | |
Népesség | 806 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 177 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Fekvése
szerkesztésA Hegyes-Dócsa-hegység északi lejtői alatt, Borossebestől, és Kövedtől délkeletre fekvő település.
Története
szerkesztésKeszend nevét 1350-benemlítette először oklevél Kuzynd, majd Kewzend néven.
1574-ben Közönd, 1808-ban Kiszindia, 1913-ban Keszend néven írták.
1350-ben a Csolt nemzetségből származó Gerlai Ábrahámfi család tagjainak birtoka volt.
1363-ban I. Lajos király a Gerlai Ábrahámfiak Keszend nevű aranymosóhelyének tulajdonjogáról rendelkezett.
1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint egy oklevél szerint zálogba adta Muronyi Vér Andrásnak Köszend, Agyagbel, Kisagyagbel, Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, Eperjes, Kerva, Albopataka nevű birtokrészeit.
1851-ben Fényes Elek írta Keszendről: "...10 katolikus, 1364 óhitű lakossal, anyatemplommal. Határa igen nagy, de bérczes, sovány, erdeje roppant; patakjaiban pisztrángot fog; van szűrkallója is."
1910-ben 1915 lakosából 21 magyar, 1890 román volt. Ebből 1889 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro