Kilíkiai jegenyefenyő

A kilíkiai jegenyefenyő (kisázsiai jegenyefenyő, Abies cilicica) a jegenyefenyők (Abies) Abies fajcsoportjának egyik tagja.

Kilikiai jegenyefenyő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Fenyőfélék (Pinaceae) Nemzetség: Jegenyefenyő (Abies) Faj: A. cilicica
Tudományos név
Abies cilicica (Ant. et Kotschy) Carr.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kilikiai jegenyefenyő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kilikiai jegenyefenyő témájú médiaállományokat és Kilikiai jegenyefenyő témájú kategóriát.

Származása, elterjedése

Anatólia déli részén, a Toros-hegység mészkőbércein nő. Magyarországon arborétumokban látható.

Megjelenése, felépítése

Jó helyen 15–50 m magasra nőhet. Koronája karcsú, kúpos; gyakran tornyos alakot ölt, mivel oldalágai meredeken ereszkednek. Világosszürke kérge sokáig sima, később mélyen berepedezik. Érett hajtásai sárgásbarnák.

Az európai fajok többségétől jól megkülönböztetik hosszabb tűi és nagy, vöröslő vagy ritkábban zöldes, sárgás árnyalatú, rejtett felleveles tobozai.

1,5–4 cm-es tűlevelei ritkásan, lazán nőnek a törpehajtásokon. Az alsó ágakon fésűszerűen síkba hajlanak, a hajtástengely fölött pedig előre – ezek kissé rövidebbek. A levelek ívesen hajlottak, csúcsuk párhuzamos élből lekerekedő vagy finoman kicsípett. Alsó oldaluk fehérszürkén (nem ezüstösen) két sávos, de (jellemzően a csúcs alatt) a felső oldalon is van egy sor légzőnyílásuk. A 16–30 cm hosszú tobozok hengeresek; felleveleik csúcsa olykor kissé kiáll.

Életmódja, termőhelye

A Toros-hegységben cédrusokkal elegyesen növő örökzöld.

Meszes talajon is szépen fejlődik. Fiatalon kissé fagyérzékeny, mert korán fakad. A szárazságot jól tűri, de igazán jól csak nedvesebb környezetben gyarapodik.