Kilburn
Kilburn London egy olyan városrésze, mely három kerület, nevezetesen Brent, Camden és Westminster között oszlik meg. Utóbbiba a területnek csak egy kis része tartozik. A terület legfontosabb közlekedési útvonala az A5 út részét képező Kilburn High Road, mely kijelöli Brent és Camden közös határát is. Az utat még régen a rómaiak építették, s ma a Watling Street része. Kilburn városa történetét a 12. századig tudja visszavezetni. A Kilburn Brook partján lévő kolostort ekkor építették. Ma ez a terület London egyik forgalmas körzete, melyet sokan kapcsolnak össze ír lakosságával. Azonban később ez a terület is multikulturálissá vált.
Kilburn | |
Közigazgatás | |
Település | London |
Irányítószám | NW6 |
Népesség | |
Teljes népesség | 16 989 fő (2011)[1] |
Népsűrűség | 18 073,4 fő/km² |
Terület | 0,94 km² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 32′ 12″, ny. h. 0° 12′ 14″51.536600°N 0.203900°WKoordináták: é. sz. 51° 32′ 12″, ny. h. 0° 12′ 14″51.536600°N 0.203900°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilburn témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA Kilburn High Road egy kelta eredetű régi útvonal. A kezdetekben Canterburyt kötötte össze St Albans-szel. A római Birodalom idején az utat kikövezték, A római útnak ezt a részét az Antonine Itinerary utcagyűjteményben a Londontól Dover partjaiig futó Iter III: "Item a Londinio ad portum Dubris"-ként jegyezték fel. Az angolszász időkben az út Watling Street néven vált ismertté.[2]
Kilburn a Hempsteadból a Hyde Parkon át a Temzébe érkező Cuneburna, Kelebourne vagy más korban Cyebourne folyó mentén nőtte ki magát. Egyesek szerint a folyó neve Királyi Folyót vagy Marhafolyót jelent. A Bourne az angolszász nyelvben egy folyó jelentésű szó. Ma ennek a folyónak Westbourne a neve. Az 1850-es években elkezdték a föld alatti elvezetését, és ez most egyike London számos föld alatti folyójának.
Kilburn nevét először 1134-ben Cuneburna alakban jegyezték le, ami akkor egy olyan kolostor neve volt, amit egy Godwyn nevű remete börtönének a helyén építettek.[3] Godwyn remetelakját I. Henrik uralkodása idején építette a Kilburn folyó segítségével.[4] A Kilburn remeterendház ágostoni hitvallású kanonokok közössége volt. 1134-ben ott alapították meg, ahol a Watling Street áthaladt a Kilburn folyó felett. Ez a mai Kilburn High Road és Belsize Road kereszteződésében van. Az, hogy a rendház a Watling Street egyik kereszteződésében fekszik, kedvelt pihenőhellyé tette a St Albansban vagy Willesdenben lévő szentélyek felé tartó zarándokok körében. A rendházat VIII. Henrik feloszlatta, s ma semmi nem emlékeztet a helyére.[5]
A rendház területén egy kúria és egy hosztium (egy vendégház) állt, s ez lehetett a Red Lion pub eredeti helye, amit az elképzelések szerint 1444-ben alapítottak. A vele szemben lévő Bell Inn-t 1600 körül, a kúria helyén nyitották meg.[4]
A gyógyvizek kutatásának 18. századi hóbortja idején, 1714-ben a Bell Inn közelében felfedeztek egy vastartalmú vízben bővelkedő kutat. Mivel a közeli Hampsteadben lévő kúttal versenyeztek, az itteni kutat támogatva kerteket és egy nagyszobát alakítottak ki. Az akkoriban megjelenő újságokban ezt a vizet enyhébb gyomorbántalmak kezelésére ajánlották:[4]
A Paddington mellett fekvő Kilburn kutak – Az itteni vizek a lehető legjobbak, a kertek terebélyesek és karban vannak tartva, a házakat és az irodákat a legnagyobb gondossággal, a legpazarabb kivitelezésben festették és bútorozták újra. Most mindez nyitva áll a nagyközönség fogadására, a nagyszobát a legkedvesebb társaságok szórakoztatására alkalmassá alakítottuk át. Előadások megtartására, zenélésre és táncoláshoz is alkalmas terület. Ezt a vidám helyszínt sokan a vidékies környezete, a széles itteni lehetőségek, és gyógyvízének jól ismert hatékonysága miatt dicsérik. Az a legelragadóbb, hogy mindez az egykori híres Kilburn apátság helyén, az Edgware Road-on, a belvárostól mindössze egy reggeli sétának is beillő kis távolságban fekszik. Az Oxford Street-től mindössze két mérföldnyire, a Mary-bone-tól a gyalogösvényeken még kisebb távolságra fekszik. Az éléskamrák mindig tele vannak, ahonnan a legjobb borokat és likőröket kínáljuk vendégeinknek. Reggeli meleg pogácsával. A vizekről ajándékba adunk egy listát, melyet egy neves orvos készített el.
A 19. században a kutak kiürültek, de a Kilburn Wells ezután is kedvelt teázó hely maradt. A Bellt először elbontották, majd 1863-ban felépítették a most is otthont nyújtó épületet.[4]
A régebben Watling Street, ma Edgware Road/Kilburn High Road néven ismertté vált utcákat ma fogadók és lakóházak szegélyezik. Azonban a gyógyvíz 1714-es felfedezése és a kertek valamint a szoba kialakítása ellenére Kilburn St. John’s Wood részén egészen 1819-ig nem volt jelentős építmény.[4]
Népessége
szerkesztésKilburn több etnikai csoportnak ad otthont. Köztük vannak indiaiak, bangladesiek, pakisztániak, szomáliaiak és lengyelek is. Mivel a terület szét van osztva több kerület között, a statisztikákat Kilburnben több terület adataiból kell összeállítani.[7][8] A kilburni területről sokaknak az ír és fekete lakosság, valamint az ő kultúrájuk jut eszébe. A lakosság 13%-a született az Ír-szigeten, de ennél nagyobb az ír származásúak aránya. Londonnak ezen a területén a legnagyobb az arányuk.[9] Jelenlétük az ír közösségi munkában, az ír pubokban és a helyi Gall Sportszövetségben nyilvánul meg. A pubokban gyakran vetítenek különféle gall sporteseményeket.[10] Az újságárusoknál számos ír újság elérhető. Ezen a területen is minden évben megtartják Szent Patrik napját. Kapcsolatai miatt Kilburnt "Kis Írföldnek",[11] vagy az írországi Kildare megye nevéből képzett szójátékkal "Kilburn megyének" nevezik.[12]
Helyszínek
szerkesztésKilburn High Road
szerkesztésA Kilburn High Road Kilburn főutcája. Részben annak a római Iter III-nak a vonalát követi, melyet később az angolszászok Watling Streetnek neveztek el. Eredete még régebbre, a kelta időkig nyúlik vissza, mikor az akkori Verlamionból Durovernum Cantiacorumba, a mai St Albansból Canterburybe vezető utat építették.
A nagyrészt északról délre futó út Camden és Brent mai határa. Ez az Edgware Road Shoot Up Hill és Maida Vale közötti része.
A Kilburn High Roadon négy vasútállomás van: az északi végén a Kilburn metróállomás (Jubilee Line) majd kicsit délebbre ezt követi a Brondesbury állomás (London Overground). Innét körülbelül 1.25-rel még délebbre van a Kilburn High Road állomás (szintén a London Overground üzemeltetésében a Watford DC Line vonalán). Itt van még a Bakerloo line-hoz tartozó Kilburn Park metróállomás is, a főút mellett, a High Road állomáshoz nagyon közel.
A Kilburn Grange Park zöld területe a Kilburn High Road keleti részén van.
Gaumont State Mozi
szerkesztésA Kilburn High Road egyik emlékezetes helyszíne a II* kategóriába sorolt Gaumont State Mozi épülete. Terveit George Coles készítette, a megnyitására 1937-ben került sor. 4.004 ülőhelyével korának legnagyobb európai előadóterme volt. A hivatalos megnyitón olyan előadók jelentek meg, mint Gracie Fields, Larry Adler vagy George Formby Azóta itt olyan előadók léptek már fel, mint a The Beatles, a The Rolling Stones, a The Who, a The Faces, a Jethro Tull és a Deep Purple. A színházat olasz reneszánsz art déco stílusban építették, burkolásához krémkerámia csempét használta. A 43 méter magas, az 1930-as évek New Yorkjának felhőkarcolóira emlékeztető tornyot már kilométerekről látni lehet. Oldalára nagy vörös neonizzókkal ki van írva a "STATE". Belsejét korának moziihoz hasonló Pazar stílus jellemzi. Itt van Britannia legnagyobb, még ma is teljesen működőképes wurlitzerje.[13] Az utóbbi 20 évben az épületet a Mecca Bingo bingóteremként hasznosítja. Azonban mostanra már ez is bezárt, s most az épület a környékével együtt eladó. Helyi lakosok egy "Mentsük meg a Kilburn State-et!" nevű csoportot hoztak létre, mely az ellenszenves ingatlanfejlesztők ellen, az épület kulturális centrummá alakítása mellett kiálló szervezet.[14] Az épület most a Ruach Ministries, egy John Anthony Francis püspök és Penny francis lelkipásztor vezetésével működő, gyorsan növekvő evangélikus gyülekezet tulajdona. Az épületet pontosan 70 évvel a Gaumant State megnyitását követően, 2007- december 20-án vásárolták meg.
A Tricycle Színház
szerkesztésA Tricycle Színház egy nagyon híres művészeti központ a High Roadon, ahol galéria, mozi és színház is kapott helyet. A 2000-es évek közepén azzal várt híressé, hogy politikailag jelentős bírósági tárgyalásokat és a kubai Guantánamo-öbölben lévő fiatalkorúk börtönében megtörtént eseményeket vittek itt színpadra.
Egyéb épületek
szerkesztésA kilnburni égbolt képét délre a neogótikus stílusban épült Szent Ágoston templomának tornyai határozzák meg. Ezeket 1880-ban John Loughborough Pearson tervei alapján készítették. A templom belseje díszes, viktoriánus stílusú, az oltár mögött faragott kövekkel van kirakva a díszítőfelület, ablaka katedrálüveg. A templomot méretei miatt néha "Észak-London székesegyházának" is nevezik.[15]
Környező helyiségek
szerkesztésWillesden | Cricklewood | Fortune Green |
Queen's Park | West Hampstead | |
Maida Hill | Maida Vale | St John's Wood |
Közlekedés
szerkesztésLegközelebbi metróállomások
szerkesztés- Kilburn metróállomás (Jubilee line)
- Kilburn Park metróállomás (Bakerloo line)
- Queen’s Park állomás (Bakerloo line)
Legközelebbi vasútállomások
szerkesztés- Brondesbury vasútállomás (London Overground)
- Kilburn High Road vasútállomás (London Overground)
Buszjáratok
szerkesztésKilburnben számos járat közlekedik, ezek általában használják a High Roadot is. A legtöbb járat a déli Cricklewoodból indul, és Közép- valamint Nyugat-London különböző hellyein biztosítja a buszközlekedést.[16]
Sport
szerkesztés- Kilburn is a Kilburn Gaels Hurling Club otthona.
- Kilburn szintén itt van a Kilburn Cosmos RFC, a kevés belső-londoni rögbicsapat egyikének a központja.
Híres lakosok
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ http://www.ukcensusdata.com/kilburn-e05000094
- ↑ The Virtual Tour of Kilburn. [2007. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ E W Brayley: The Graphic and Historical Illustrator: An Original Miscellany of Literary, Antiquarian and Topographical Information (JPG, PDF). J. Chidley, 1834 (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ a b c d e C R Elrington (Editor), T F T Baker, Diane K Bolton, Patricia E C Croot: Kilburn, Edgware Road and Cricklewood. A History of the County of Middlesex: Volume 9 (sourced from British History Online), 1989 (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ Kilburn. Brent Heritage, 2002 [2014. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
- ↑ Kilburn and StJohn's Wood. British History Online. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
- ↑ Brent Council: Kilburn Ward 2001 census, 2001 (Hozzáférés: 2007. november 18.)
- ↑ Camden Council: Kilburn Ward 2001 census, 2001 [2009. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 18.)
- ↑ Louise Ryan: In the Green Fields of Kilburn: Reflections on a Quantitative Study of Irish Migrants in North London. Anthropology Matters Journal, 2002. február 1. [2007. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ Kilburn Gaels Hurling Club. (Hozzáférés: 2007. november 18.)
- ↑ Kilburn. Trusted Places. [2007. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ County Kilburn. h2g2 - the Guide. BBC. (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ Juliette Soester, Willesden Local History Society: The Gaumont State Cinema. Brent Heritage, 2000. szeptember 1. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 10.)
- ↑ Save the Kilburn State!
- ↑ Saint Augustine’s Kilburn. [2008. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
- ↑ Transport for London: Buses from Kilburn High Road. Bus route map, 2002. október 7. [2011. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Információ turistáknak
- A Tricycle Archiválva 2006. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kilburn Cosmos RFC
- A Kilburn Színház eredeti programokkal.
- A Gaumont State Mozi orgonája (Cinema Organ Society)