Kim Thúy
Kim Thúy Ly Thanh, CM CQ (Ho Si Minh-város, 1968. szeptember 18. –)[6] vietnámi születésű kanadai író. Kim Thúy 1968-ban született Vietnámban. Tízéves korában a médiában általánosan „csónaklakóként” emlegetett menekülthullámmal[7] együtt elhagyta Vietnámot, és családjával a kanadai Québecben telepedett le. Fordítói és jogi diplomát szerzett, dolgozott varrónőként, tolmácsként, ügyvédként és étteremtulajdonosként. A szerző számos díjat kapott, többek között 2010-ben a Governor General's Literary Awardot, 2018-ban pedig az Alternatív Nobel-díj négy legjobb döntőse között volt. Könyvei világszerte több mint 850 000 példányban keltek el, 31 nyelvre fordították le, és 43 országban és területen terjesztették. Kim Thúy Montréalban él, ahol az írásnak szenteli idejét.
| Kim Thúy | |
 | |
| Született | Kim Thúy Ly Thanh 1968. szeptember 18. (56 éves) Saigon, Dél-Vietnám |
| Állampolgársága | vietnámi |
| Nemzetisége | vietnámi-kanadai |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Montréali Egyetem |
| Kitüntetései | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kim Thúy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élet és karrier
szerkesztésTízéves korában Thúy szüleivel és két testvérével elhagyta Vietnámot, csatlakozva a több mint egymillió vietnami csónakoshoz,[7] akik Saigon 1975-ös eleste után menekültek az ország kommunista rezsimje elől.[8] Családja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által fenntartott malajziai menekülttáborba[9] érkezett, ahol négy hónapot töltöttek,[10] mielőtt egy kanadai küldöttség francia nyelvtudásuk miatt menekültstátuszra jelölte ki szüleit.[11] Thúy és családja 1979 végén érkezett a Québec keleti részén fekvő Granbyben, majd később Montréalban telepedett le.[12]
Thúy a Montréali Egyetemen szerzett alapdiplomát nyelvészet és fordítás szakon (1990), majd ugyanott jogi diplomát (1993).[13] Pályája elején fordítóként és tolmácsként dolgozott, majd később a montreali székhelyű Stikeman Elliott ügyvédi iroda alkalmazta, hogy segítsen egy vietnámi projektben.[14] Ebben a minőségében visszatért Vietnámba, mint a kanadai szakértők egy csoportjának tagja, akik az ország kommunista vezetésének tanácsot adtak a kapitalizmus felé tett óvatos lépéseikről.[14] Férjével ugyanannál a cégnél dolgozva ismerkedett meg, és a házaspár első gyermeke egy vietnámi kiküldetés során született meg.[11] Második gyermekük azután született, hogy a pár férje munkája miatt a thaiföldi Bangkokba költözött.[11]
Miután visszaköltözött Montréalba, Thúy megnyitotta a Ru de Nam nevű éttermet,[13] ahol megismertette a montrealiakkal a modern vietnámi konyhát.[11] Öt évig vendéglősként dolgozott, majd egy teljes évet a kreatív írásnak szentelt, és Ru de Nam egy korábbi mecénásának köszönhetően kiadói szerződést kapott első könyvére.[11]
2015-ben Thúy egyike volt a Canadian Immigrant Magazine által odaítélt "Top 25 kanadai bevándorló" díjazottjainak.[15]
2017-ben a Concordia Egyetem díszdoktori címet[16] adományozott neki.
2018-ban jelölték az Új Irodalmi Akadémia-díjra.[17][18]
Munkái
szerkesztésRu című debütáló regénye a 2010-es Governor General's Awardson elnyerte a francia nyelvű szépirodalomért járó Governor General's Awardot.[19] Az angol nyelvű kiadás Sheila Fischman fordításában[20] 2012-ben jelent meg. A regény a 2012-es Scotiabank Giller Prize[21] és a 2013-as Amazon.ca First Novel Award jelöltjei között szerepelt. A regény megnyerte a 2015-ös Canada Reads versenyt,[22] ahol Cameron Bailey szónokolt érte.
2016-ban jelent meg harmadik regénye, a Vi. Az angol fordítás, amelyet szintén Fischman készített, 2018-ban jelent meg.[23] A könyvet a 2018-as Scotiabank Giller Prize hosszú listájára jelölték.[24]
A Thúy regényéből készült filmadaptációt, a Ru-t Charles-Olivier Michaud rendezte, és 2023-ban mutatták be.[25]
Könyvei
szerkesztés- Ru (Libre Expression, 2009)
- Translated by Sheila Fischman (Random House Canada, 2012)
- À toi (Libre Expression, 2011), co-written with Pascal Janovjak
- Mãn (Libre Expression, 2013)
- Translated by Sheila Fischman (Random House Canada, 2014)
- Vi (Libre Expression, 2016)
- Translated by Sheila Fischman (Random House Canada, 2018)
- L’Autisme expliqué aux non-autistes (2017), by Brigitte Harrisson and Lise St-Charles with Kim Thúy
- New Ways of Understanding Autism, trans. Juliet Sutcliffe (2019)
- Le secret des Vietnamiennes (Trécarré, 2017)
- Secrets from My Vietnamese Kitchen, trans. Sheila Fischman and Marie Asselin (2019)
- Le poisson et l'oiseau (2019)
- Em (Libre Expression, 2020)
- Translated by Sheila Fischman (Penguin Random House Canada, 2021)
Magyarul
szerkesztés- ru (Ru) – Park, Budapest, 2024 · ISBN 9789636330873 · Fordította: Ádám Péter
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.lapresse.ca/arts/livres/201011/16/01-4343308-kim-thuy-remporte-le-prix-du-gouverneur-general.php, 2021. január 26.
- ↑ https://www.ledevoir.com/lire/285740/succes-de-kim-thuy-a-l-ouverture-du-salon-du-livre-de-paris, 2021. január 26.
- ↑ https://livresgg.ca/gagnants-et-finalistes-precedents, 2021. március 30.
- ↑ https://boowiki.info/art/premio-mondello/premio-mondello-2.html, 2021. január 26.
- ↑ https://www.ordre-national.gouv.qc.ca/membres/membre.asp?id=3176, 2021. január 26.
- ↑ "From lawyer to novelist: an alumna's amazing journey" Archiválva 2014. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Université de Montréal, February 9, 2010.
- ↑ a b A vietnami hajósok (Vietnamese boat people; vietnámiul: Thuyền nhân Việt Nam) olyan menekültek voltak, akik a vietnámi háború 1975-ös végét követően csónakon és hajón menekültek el Vietnámból.
- ↑ “Kim Thúy”, by Myriam Fontaine, Maude-Emmanuelle Lambert, at the Canadian Encyclopedia; published February 27, 2012; last edited January 18, 2018; retrieved May 28, 2018
- ↑ “Kim Thúy on how ‘refugee literature’ differs from immigrant literature“, by Brian Bethune, at Maclean's; published April 11, 2018, retrieved May 28, 2018
- ↑ “A Refugee's Multilayered Experience In 'Ru'”, interview by Scott Simon, at National Public Radio, on Weekend Edition Saturday; aired on November 24, 2012; retrieved May 28, 2018
- ↑ a b c d e “Q&A with Kim Thúy”, interview by Terry Hong, at BLOOM; published September 18, 2013, retrieved May 28, 2018
- ↑ “RBC Top 25 Canadian Immigrants: Canada's Top 25 Immigrants: Kim Thúy”, by Lisa Evans, at Canadian Immigrant; retrieved May 28, 2018
- ↑ a b “Asian Heritage in Canada: Kim Thúy” at Ryerson Library, Library and Archives; retrieved May 28, 2018
- ↑ a b “Kim Thúy's river of life”, by John Barber, at The Globe and Mail; published February 5, 2012; updated April 30, 2018; retrieved May 28, 2018
- ↑ Canadas Top 25 Immigrants 2015 (amerikai angol nyelven). Canadian Immigrant . (Hozzáférés: 2021. június 18.)
- ↑ Honorary degree citation - Kim Thúy (angol nyelven). www.concordia.ca . (Hozzáférés: 2021. január 12.)
- ↑ Canadian writer Kim Thuy among finalists for New Academy Prize in Literature. Calgary Herald , 2018. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ Löfgren, Emma: Four writers shortlisted for 'the new Nobel Literature Prize'. The Local , 2018. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ "Eight Quebec writers win Governor General's prizes"[halott link]. The Gazette, November 17, 2010.
- ↑ "Kim Thuy's novel Ru draws on refugee past". CBC News, March 9, 2012.
- ↑ "Scotiabank Giller Prize short list announced". Toronto Star, October 1, 2012.
- ↑ "'Ru' by Montreal's Kim Thuy wins CBC's 'Canada Reads' competition". Brandon Sun, March 19, 2015.
- ↑ "6 new Canadian books to watch for in April". CBC Books, April 4, 2018.
- ↑ "Esi Edugyan, Patrick deWitt, Tanya Tagaq among 12 authors longlisted for 2018 Scotiabank Giller Prize". CBC Books, September 17, 2018.
- ↑ Maxime Demers, "Une bande-annonce prometteuse pour «Ru», le film adapté du roman à succès de Kim Thúy". Le Journal de Montréal, July 12, 2023.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna Porter című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
