Királydaróc

Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Királydaróc (Craidorolț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Királydaróc
Rang	községközpont
Irányítószám	447105
Körzethívószám	0261
SIRUTA-kód	137452
Népesség
Népesség	1053 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	422
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	123 m
Terület	93, 52 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 42″, k. h. 22° 42′ 14″47.611729, 22.703946
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szatmár megyében, Nagymajténytól keletre, a Kraszna partján fekvő település.

Nevének eredete

A Drauc (sólyom) szó változott át az idők során magyarosan Darócz alakra.

Története

Az Árpád-kori település neve már 1217-ben van említve Solymos' néven, mint a királyi sólymárok birtoka és faluja.

Solymos a tatárjáráskor elpusztult, és területét 1262-ben V. István király Aladár ispánnak (comes) adta. Ekkor "terra Draucariorum Regiorum alakban van jegyezve az oklevelekben.

A 14. században a település birtokosai a Várday és a Daróczy családok.

1385-ben Daróczy Tibold és Kis Várday Domokos Csáky Istvánnak örökáron eladták, aki 1396-ban kap rá királyi adományt.

1489-ben Csáky Benedektől Darócz negyedrészét, s a malmot Drágfi Bertalan kapta meg.

A Drágfiak a bélteki uradalomhoz csatolták a maguk részét, és újabb birtokokat is szereztek benne.

A Drágfy család azonban 1555-ben kihalt, és birtokai a királyi kamarára szálltak vissza.

A 16. század végétől a 17. század végéig a Daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben többek között Darócz és rajta kívül még kilenc település is tartozott, a Szatmári vár birtokaihoz csatolták.

1580-ban Szentmártonyi Farkas Pál kapott benne két nemestelket. A települést ekkor Nagydarócznak is írták.

1585-ben Vörös János és Lukács kap új királyi adományt régi birtokaira.

1638-ban birtokosa volt Debreczenyi Tamás is.

Daróczot a szatmári béke után Károlyi Sándor kapta meg, s birtokában is maradt a 18. század végéig.

A gróf Károlyi család mellett volt még itt birtoka Szilágyi, Veres, Fekete, Kiss, Kengyel családoknak is.

Az 1900-as évek elején a gróf Károlyi család, gróf Dégenfeld Sándor és Gerzon Kázmér volt a nagyobb birtokosa.

Szaklyán

Szaklyán elpusztult település is Darócz határában feküdt egykor.

1469-ben mikor a település ura a Csáky család volt, Zsáklyán alakban említették az oklevelek, azonban később nyoma veszett, valószínűleg a török időkben pusztult el.

Nevezetességek

• Református templom – A 16. században épült.
• Római katolikus templom – 1828-ban épült.
• Görögkatolikus templom a 18. században épült.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Krasznabéltek