Királygébics-alkatúak
A királygébics-alkatúak (Tyranni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királygébics-alkatúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királygébics-alkatúak témájú kategóriát. |
Elterjedésük
szerkesztésA taxon legtöbb faja dél-amerikai, de néhány csoportjuk Észak-Amerikában és az óvilági trópusokon is megtalálható.
Megjelenésük
szerkesztésA királygébics-alkatúak kis termetű szárazföldi madarak. Agyuk viszonylag nagy a többi alrend képviselőihez képest.
A hangadásban nagy szerepet játszó alsó gégefő (syrinx) anatómiai felépítése egyszerűbb, mint a verébalkatúak alrend esetében, csak egy-három pár izom mozgatja. Hangadásuk nem annyira a tanult, hanem nagyrészt az örökölt mintázatokon alapszik.
Rendszertani besorolásuk
szerkesztésA régebbi rendszerbesorolásban volt egy harmadik alrendág is, az Acanthisittides, ide tartozott az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családja. Az újabb kutatások az Acanthisitti alrendbe helyezték őket.
Az alrendbe az alábbi 2 alrendág tartozik:
- Eurylaimides alrendágba 5 család tartozik:
- bársonypittafélék (Philepittidae)
- Calyptomenidae
- pittafélék (Pittidae)
- ricsókafélék (Eurylaimidae)
- Sapayoidae
- Tyrannides alrendágba 11 család tartozik:
- fazekasmadár-félék (Furnariidae)
- fedettcsőrűfélék (Rhinocryptidae)
- földihangyászfélék (Formicariidae)
- hangyászmadárfélék (Thamnophilidae)
- hangyászpittafélék (Grallariidae)
- királygébicsfélék (Tyrannidae)
- kotingafélék (Cotingidae)
- Melanopareiidae
- piprafélék (Pipridae)
- szúnyogevőfélék (Conopophagidae)
- Tityridae
Családjaik röviden
szerkesztés
A királygébicsfélék (Tyrannidae) egész Amerikában elterjedtek, a Galápagos-szigetek és Falkland-szigeteken is vannak képviselői. Az idetartozó madarak aprók, legfeljebb középnagyságúak, a legnagyobbak is alig rigónagyságúak.
A pittafélék (Pittidae) galambnagyságú, zömök testű, színpompás tollazatú madarak. Csüdjük viszonylag hosszú, farkuk rövid vagy csökevényes, orrlyukakat csupasz bőr félig elfedi, lábuk karcsú, magas csüdű. Trópusi eső- és bambuszerdők aljnövényzetében élnek, a talajszint gerinctelen állataival táplálkoznak. Legtöbb fajuk Délkelet-Ázsiában él.
A ricsókafélék (Eurylaimidae) tömzsi testalkatú madarak, rövid, széles csőrrel, meglehetősen erős lábbal, középhosszú szárnnyal és rövid vagy csak kevéssé hosszú farokkal. Csőrük rövidebb a fejnél, erős és alacsony, tövén nagyon széles, hegyén hirtelen keskenyedő, a felső káva ormán észrevehetően tarajos, hegye horgasan legörbülő. A kávaélek befelé hajlók; a szájhasíték a szem aljáig ér, ezért szájnyílásuk majdnem olyan nagy, mint a kecskefejőé. Élénk színű tollazatuk a hímnél és tojónál meglehetősen egyforma. A ricsókafélék hazája India, a Szunda- és a Fülöp-szigetek.
A kotingafélék (Cotingidae) nagysága a varjú és a királyka közt ingadozik; egyes tagjaik a legpompásabb, mások a legegyszerűbb színezetű madarak. Valamennyien gyümölcsevők, de több faj rovarokkal, puhatestűekkel, gyíkokkal pótolja a növényi táplálékot. Mexikó déli részétől Argentína északi szegélyéig vannak elterjedve.
A piprafélék (Pipridae) vagy más néven manakinok lakóhelye Amerika szárazföldje, Mexikó déli részétől a La Platáig. Kicsi vagy legfeljebb középnagyságú madarak, melyek tollazatában az éjfekete alapszín mellett, élénk kék, piros, sárga vagy fehér színfoltokkal. Tollazatuk meglehetősen rövid, kivált a homloktájékon , de az orrlyukakat elfedi és a csőr töve körül finom sertékbe megy át. Énekük nem kiemelkedő.
A fazekasmadár-félék (Furnariidae) Közép- és Dél-Amerika verébnagyságú, barna színezetű, rovarevő madarai. Fajaik a sivatagokban, hegységekben, erdőkben és tengerpartokon egyaránt megtalálhatóak. Mindig zárt üregben költenek, melyet maguk építenek, vagy faodúkat, földi üregeket foglalnak el.
A hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) Közép- és Dél-Amerika erdeiben élő, hangyákkal vagy más rovarokkal táplálkozó madarak. A csoport a hangyászgébics (Thamnophilus) fajról kapta a nevét.
A fedettcsőrűfélék (Rhinocryptidae) vagy tapakulók Dél-Amerika pampáin, a fűben élő rovarevő madarak. Orrnyílásukat mozgatható bőrlebeny fedi. Lábuk hosszú, szárnyuk rövid és lekerekített, méretük az ökörszem és rigó nagyság között változik. Sok fajuk a földbe kapart üregekben költ.
Galéria
szerkesztés
Források
szerkesztés- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
