Királyháza
Királyháza (1899-ig Királyháza-Tölgyesfalva, ukránul Королеве (Koroleve), oroszul Королево (Korolevo)) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
| Királyháza (Королево) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Beregszászi járás (2020. július 19. – ) | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Alapítás éve | 1262 | ||
| Irányítószám | 90332 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 165 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 510 | ||
| Népsűrűség | 1 121,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 178 m | ||
| Terület | 9,06 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′, k. h. 23° 08′48.150000°N 23.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 23° 08′48.150000°N 23.133333°E | |||
 Királyháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyháza témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
szerkesztésNagyszőlőstől 9 km-re keletre a Tisza bal partján fekszik, Rákospatak és Veréce tartozik hozzá.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a település melletti dombon emelkedett királyi erdőuradalmi központtal kapcsolatos.
Története
szerkesztésA község eredete ősrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseiről Felszásznak nevezték, 1355-től Királyháza, 1262-ben Domus Regalis néven említik először. Határában magányos domb tetején állanak Nyalábvár romjai, amely 13. századi királyi vadászház 15. századi erődítésével épült. 1312-ben Károly Róbert ostrommal foglalta vissza a Borsáktól. 1355-ben a település királyi kiváltságokat kapott. 1514-ben a parasztsereg a várat a faluval együtt megostromolta. Ide Perényiné Frangepán Katalin a fia nevelőjének hívta meg Komjáthy Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején. Ő volt az, aki a Nyaláb várban magyarra fordította Pál apostol leveleit. A település a magyar királynők nyaralóhelyéül szolgált hosszú időn át. A falu egykori szász telepesei a 16. századra eltűntek. 1661-ben a török, 1717-ben a tatár pusztította. Mivel a bujdosóknak menedéket nyújtott a várat 1672-ben II. Lipót parancsára lerombolták. A 18. században a falut ruszinokkal telepítették be. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1910-ben 3167 lakosából 2224 magyar és 932 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésMa 10 052 lakosából 2150 a magyar.
Közlekedés
szerkesztésA település vasúti csomópont: itt találkozik a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal és a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Látnivalók
szerkesztés- A Nyalábvár romjai a város melletti dombtetőn.
- Római katolikus temploma 13. századi eredetű, többször átalakították, barokk stílusú.
- Református temploma 1911-ben épült eklektikus stílusban a 18. századi templom helyén.
Híres emberek
szerkesztés- A 16. században a várban élt és alkotott Komjáthy Benedek a magyar nyelvű reneszánsz irodalom elindítója és Ilosvai Selymes Péter lantos, vándorénekes a Toldi szerzője.
Fotók
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források
szerkesztés- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
