Királyi palota (Wawel)
A királyi palota (lengyelül: Zamek Królewski) a krakkói Wawel része, a középkori Lengyelország uralkodóinak székhelye volt 1038-tól 1596-ig.
Királyi palota | |
Ország | Lengyelország |
Település | Krakkó |
Típus | vár |
Építész(ek) |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 03′ 16″, k. h. 19° 56′ 12″50.054400°N 19.936600°EKoordináták: é. sz. 50° 03′ 16″, k. h. 19° 56′ 12″50.054400°N 19.936600°E | |
Királyi palota weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi palota témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA 12. század és 13. század fordulóján a Wawel-domb északkeleti részén egy nem túl nagy, román stílusú várat építettek, melyet a 14. században Lokietek Ulászló és Nagy Kázmér egy gótikus építményre cserélt fel. A palota a mai alakját a reneszánsz korban nyerte el, amikor I. Zsigmond lengyel király az 1499-es tűzvész után átépítette. A felújítás során meghagyták a 14. századi gótikus épületeket, a Tyúkláb-bástyát, a Jordanka-tornyot és a Dán-tornyot. A palota földszinti termei is őrzik a gótikus stílusjegyeket. Az átépítést kezdetben Eberhard Rosemberg építészmester vezette, később kiváló olasz építészek folytatták, Francesco Fiorentino és Bartolomeo Berecci. A palotában található díszes faragványok és festmények többnyire német mesterek munkái (Hans Dürer, Sebastian Tauerbach). 1595-ben egy újabb tűzvész során leégett a palota egy része, az elpusztult épületrészeket barokk stílusban építették újra III. Zsigmond utasítására. Miután Varsó lett a főváros, a palotát már csak koronázáskor és a királyi temetések idején használták. Az 1655-57-es svéd ostrom során erősen megrongálódott az épület. 1791-ben porosz csapatok szállták meg, 1846 után az osztrákok kaszárnyának és katonakórháznak használták. 1905-ben kezdődött meg a palota teljes rekonstrukciója, eredeti állapotát ekkor állították helyre. A második világháborúban a német megszállás idején a Lengyel Főkormányzóság hivatalai és lakásai voltak a királyi palota legszebb termeiben. A kincsek, szobrok nagy részét a németek elrabolták.
Díszudvar
szerkesztésA királyi palotában egy háromszintes árkádos reneszánsz stílusú belsőudvar található, melyet Francesco Fiorentino építészmester tervezett, akit Budáról hívtak a Wawel kialakítására. A királyi palota második emeleti keleti szárnyán megmaradtak az eredeti festett frízek, melyek római császárokat ábrázolnak. A nagy méretű belső díszudvarában a középkorban számos bált, ünnepélyt, fogadást szerveztek. Itt volt a vitézi tornák színhelye is.
Lakótornyok
szerkesztésA királyi palotához négy lakótorony tartozik, a gótikus stílusú Dán-torony, Jordanka-torony és a Tyúkláb-bástya illetve a kora barokk stílusú Zsigmond-torony.
A királyi palota múzeuma
szerkesztésMiután a lengyelek visszaszerezték a várat az osztrák uralom alól, a vár felújítása után azonnal múzeumot alapítottak, igyekeztek több egykori műtárgyat visszaszerezni és kiállítani.
Fegyvertár
szerkesztésA palota földszintje ma a fegyvermúzeumnak ad helyet. Számos korabeli nyílpuska, pallos, kard, sodronying, páncél, pajzs és ágyú van kiállítva.
Királyi magánlakosztályok
szerkesztésA palota eredeti termeit, királyi lakosztályai (Królewskie apartamenty prywatne) eredeti állapotukban újították fel, illetve maradtak meg. Számos kora újkori szőttes, flandriai gobelin falikárpit, szőnyeg, festmény, bútor, falióra, porcelán van kiállítva a termekben. A legtöbb flamand-arras típusú faliszőnyegeket Zsigmond Ágost hozatta a lakosztályokba.
Dísztermek
szerkesztésA dísztermekben fogadták a középkorban az külföldi államok követeit, illetve voltak az uralkodó tróntermei. Számos faliszőnyeg, monumentális festmény, bútor maradt meg, a berendezés többsége a 16-17. századból származik. A Követfogadó terem a dísztermek egyike, "fejek termének" is nevezik, mert a mennyezetet egyedülálló módon 194 faragott fej díszítette, amelyből napjaikra 30 maradt meg. Említésre méltó a Sas-terem, ahol számos festmény, lovas kép van kiállítva. A palota legnagyobb terme a Szenátori ülésterem, itt tanácskozott a nemesi országgyűlés.
Kincstár
szerkesztésA Zsigmond-torony ad helyet a kincstárnak, itt őrzik a lengyel királyok koronázási jelvényeit, 14-18. századi ékszereket, díszes kardokat. A kincstár része a Hedvig-Jagelló-terem is, ahol a lengyelek nemzeti ereklyéje, a Szczerbiac (csorba kard), mely a 14. század óta a lengyel királyok koronázási pallosa.
Galéria
szerkesztés-
A királyi palota
-
Krakkó látképe (1617)
-
Faliszőnyeg
-
A palota éjjel
-
Reneszánsz díszudvar
-
Reneszánsz fríz a díszudvaron
-
Zsigmond Ágost faliszőnyegének részlet, a SA monogrammal 1555-ből
Bibliográfia
szerkesztés- Kazimierz Kuczman: Wzgórze Wawelskie: Przewodnik; Krakkó, 1988.
- Krakkó - képes útikönyv, Kier Kiadó, Krakkó 2006.