Kisülés (település)
Kisülés (1890-ig Kis-Lehota, szlovákul: Malá Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
| Kisülés (Malá Lehota) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Zsarnócai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1388 | ||
| Polgármester | Dušan Pacalaj | ||
| Irányítószám | 966 42 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 814 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 596 m | ||
| Terület | 22,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″48.500000°N 18.569444°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″48.500000°N 18.569444°E | |||
| Kisülés weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisülés témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésÚjbányától 16 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztés1388-ban "Kyslyhota" néven említik először Russó várának tartozékaként. A Bars vármegye északnyugati részén fekvő település később a kistapolcsányi uradalom része volt. A hegyes vidéken fekvő község határát főként erdők és rétek alkották. Lakói főként favágással, fazsindely készítéssel foglalkoztak, házai is fából épültek. 1536-ban 3 portával szerepel a dézsmajegyzékben. 1601-ben 9 háza létezett. 1715-ben a faluban kocsma és két malom állt, 17 adózó háztartással. 1828-ban 102 házában 641 lakos élt, akik földművelők és favágók voltak. A 19. században a Keglevich család birtokolta. A század végén a romló életkörülmények miatt számos lakosa távozott az országból.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Kis), tót f., Bars vmegyében, Velkapolához 3/4 mfld. 641 kath. lak. Roppant erdő. Sok irtás. F. u. gr. Keglevics. Ut. posta Szántó."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1309-en lakták, túlnyomórészt szlovákok.
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma 1820-ban épült, klasszicista stílusban.
- A katolikus népiskola épülete 1852-ben létesült.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
