Kis apollólepke

Kis apollólepke
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Pillangófélék (Papilionidae);
Nem:	Parnassius;
Tudományos név
	Parnassius mnemosyne; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kis apollólepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kis apollólepke témájú médiaállományokat és Kis apollólepke témájú kategóriát.

A kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) a pillangófélék családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű lepkefaj.

Megjelenése

Hernyója

A kis apollólepke szárnyfesztávolsága 4,5–6 cm. Tora és potroha erősen szőrös. Szárnyainak alapszíne krétafehér, első szárnyainak csúcsa áttetsző. Az áttetsző részen az erek között sok esetben halvány fehér foltokból álló gyöngysorszerű mintázat figyelhető meg. A szárny elülső szegélyének közelében két-két kis fekete folt látható. A hátulsó szárnyak belső szegélye is fekete. A szárnyak fonákja ugyanolyan, mint a színe, de a mintázat nem fekete, hanem inkább füstössszürke. A potroh és a hátsó szárny belső szegélye fehéren szőrözött.

Hernyója bársonyfekete, finoman szőrözött, oldalán két sárga pettysor húzódik végig.

A mintázata változékonysága alapján számtalan alfajt tartanak nyilván.

Elterjedése

Európától egészen Közép-Ázsiáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. Nyugaton főleg a Pireneusokban és az Alpokban él 2300 méteres magasságig, de kisebb-nagyobb, szigetszerű populációi a legtöbb közép-európai, balti és skandináv államban megtalálhatóak (Dániából kipusztult). Kelet felé a Kaukázuson át Afganisztánig és a közép-ázsiai országokig húzódik élettere. Visszaszorulóban van, Boszniából, Németországból, Ukrajnából és Lettországból állományának 30%-os csökkenését jelentették.

Életmódja

Hegy és dombvidékek nedves rétjein, kaszálóin, a síkságokon folyók közelében, üde lomboserdőkben található meg. A nőstény a hernyó tápnövénye, a kora tavasszal nyíló különböző keltikefajok (pl. odvas keltike) elszáradt maradványaira vagy azok közelébe rakja le petéit. A peték áttelelnek és tavasszal kikelnek. A hernyó többnyire éjjel táplálkozik. Amikor teljesen kifejlődött a tápnövény leveleinek védelmében bebábozódik. Imágója április végétől június végéig (ritkán július elejéig) repül, a legtöbbel május végén lehet találkozni. Évente egy generációja nő fel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.