Kiss Károly (költő)
Kiss Károly (Makó, 1930. augusztus 22. – Budapest, 1998. december 8.) magyar költő, műfordító, publicista.
| Kiss Károly | |
 | |
| A Budapest folyóirat 1986. évi márciusi számában Csigó László felvétele | |
| Született | 1930. augusztus 22.[1] Makó |
| Elhunyt | 1998. december 8. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Házastársa | Robotos Júlia (1982–1998) |
| Gyermekei | Kiss László (1952) Kiss Gábor (1959) |
| Szülei | Szánthó Erzsébet Kiss Károly |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Írói pályafutása | |
| Első műve | Karagőz, a bűvös varázsló (Rosda Endrével, 1953) |
| Irodalmi díjai | „Pro Óbuda” díj (2014) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályáj a
szerkesztésSzülei Kiss Károly és Szánthó Erzsébet voltak. 1940 és 1943[4] között az Árpád Gimnázium diákja volt. 1947-ben másfél, 1959-ben pedig három és fél év börtönre ítélték államellenes szervezkedés vádjával. 1951–1953 között a Népművészeti Intézet szerkesztője volt. 1952–1955 között a Szabad Ifjúság és a Népszava munkatársa volt. 1956–1957 között a Kábel- és Műanyaggyár üzemi lapszerkesztője volt, de elbocsátották. 1961–1963 között a Villért áruforgalmi, oktatási előadója volt. 1962–1964 között az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja volt. 1963–1965 között, valamint 1973–1987 között a Magyar Nemzet munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1964-től állástalan volt. 1969-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szociológia szakán. 1969–1972 között a Postánál volt szociológus. 1987-ben nyugdíjba ment. 1987–1988 között a Budapest főszerkesztője volt. 1989–1992 között a Híd főszerkesztője volt.
Munkássága
szerkesztés1952-ben részt vett az Új termés antológiában, ahol Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal együtt síkra szállt "a formalizmus sematizmusa" ellen. Műfordításai a kelet-európai népek folklórját dolgozzák fel; publicisztikájában a pusztuló történelmi, népművészeti emlékeink védelméért küzdött.
2014-ben Óbuda-Békásmegyer önkormányzata posztumusz „Pro Óbuda” díjban részesítette, amiért lokálpatriótaként „írásaival, előadásaival nagyban hozzájárult a városrész kétezer éves múltjának megőrzéséhez”.[5]
Művei
szerkesztés- Karagőz, a bűvös varázsló (Rosda Endrével, 1953)
- Zrínyi énekek (Ortutay Gyulával, 1956)
- Hunyadi énekek (Vujicsics D. Sztojánnal, 1956)
- A koszovói lányka (Vujicsics D. Sztojánnal], 1957)
- A katonahitves siralmai (1958)
- Minden hatalmat! (1970)
- Lenin évszázada. Három oratorikus műsor (1973)
- Mohács emlékezete (Katona Tamással, 1976)
- Ebek harmincadján (cikkek, 1982)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Google Drive: Bejelentkezés. accounts.google.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ Pro Óbuda díj 2014.
Források
szerkesztés- Hermann Péter: Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-9051-195
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Óbudai elismerések a kerület napján. obuda.hu. Budapest: Budapest, III. kerület, Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja (2014. május 5.) (Hozzáférés: 2014. október 30.) arch
