Klimno
Klimno (olaszul: Climno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
| Klimno | |
 | |
| Klimno látképe a Soline-öböl felől. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 70 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 19″, k. h. 14° 37′ 21″45.155205°N 14.622364°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 19″, k. h. 14° 37′ 21″45.155205°N 14.622364°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klimno témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésKrk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Soline-öböl délkeleti partján fekszik. Az öböl környékének legnagyobb települése. Út köti össze az 1 km-re fekvő Solinéval, valamint a közúton mintegy 6 km-re fekvő Dobrinjjal. Kedvező fekvése kis kikötőjét biztonságossá teszi az Adrián tomboló szelektől a bórától és az itt jugonak nevezett sirokkótól.
Története
szerkesztésKlimo valószínűleg a Soline-öböl egyik legrégibb települése. Nevét Szent Kelemen tiszteletére szentelt templomáról kapta, melyet már 1381-ben említenek a történeti források. A 15. században Frangepán VII. János a Velebit-hegységből kétszáz vlach jogú családot hozatott a Krk-szigetre. Közülük legtöbben az öböl körül telepedtek le, hogy a Frangepánok számára jelentős bevételt jelentő sótelepeken dolgozzanak. Miután azonban 1480-ban a sziget közvetlen velencei fennhatóság alá került a velencei sótelepekkel való konkurencia miatt az itteni sólepárlást megszüntették. Ezt követően lakói főként állattenyésztéssel, kisebb mértékben földműveléssel foglalkoztak. Klimno a 19. század közepétől a krki hajógyártás fontos bázisává vált. Hajógyártó üzemét a század második felében Svetozar Jurić alapította, a sziget egyik legrégibb hajóépítő üzeme volt. A település viszonylagos kis mérete ellenére az itteni hajóépítésnek a mai napig nagy hagyományai vannak. A sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1880-ban 61, 1910-ben 70 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 121 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Kelemen pápa tiszteletére szentelt templomát már a 14. században említik. Egyhajós épület félköríves apszissal. Történelmi magja romantikus stílusú. A templomot 1823-ban és 1926-ban megújították.
A település ritka példája Krk-sziget azon településeinek, amelyek harmonikusan rendeződtek el a part mentén. A település a román kori templom körül alakult ki. Magja összeépült kőházakból állt, külső lépcsőkkel, boltíves teraszokkal és ereszcsatornákkal. A tetők oromzatosak, kicsi ablakok, tűzhelyek belül, erős kémények kívül. A legrégebbi házak a 16. században épültek. A házak mellett szárazon rakott kőből épített, növényi anyagokkal borított melléképületek találhatók.[2]
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 61 | 75 | 85 | 70 | 103 | 91 | 104 | 97 | 93 | 87 | 98 | 100 | 115 | 121 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5331.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
szerkesztés- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
