Klug Lipót
Klug Lipót (Gyöngyös, 1854. január 22.[1] – Budapest, 1945. március 24.)[2] matematikus, egyetemi tanár.
| Klug Lipót | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1854. január 22. Gyöngyös |
| Elhunyt | 1945. március 24. (91 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Ismeretes mint |
|
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | ábrázoló és szintetikus projektív geometria |
| Munkahelyek | |
| Ferenc József Tudományegyetem | egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klug Lipót témájú médiaállományokat. | |
_s%C3%ADrja.jpg)
Életpályája
szerkesztésKlug Miksa és Neufeld Johanna gyermekeként született. A műegyetem (1870–72), majd a tanárképző (1872–74) hallgatója. 1874-ben ábrázoló geometriai és matematikai tanári oklevelet szerzett. 1893-ig Pozsonyban tanított, majd a budapesti II. kerületi főreáliskolához került. 1882-ben megszerezte a doktori címet. 1897-től az ábrázoló geometria tanára a kolozsvári egyetemen. Ezt a tanszéket Klug számára hozták létre, és az 1917-es nyugdíjazásáig működött. Takarékossági okokból állását már csak a Szegedre menekült egyetemen töltik be újra.
Teller Ede világhírű fizikusnak tizenéves korában alkalma volt találkozni Klug Lipóttal, és azt írta róla, hogy életében ő volt az első felnőtt, aki szerette azt, amit csinált, mert a körülötte élők mindannyian nyűgnek érezték a munkát.[3]
Klug Lipót egy évi nyugdíjából alapítványt hozott létre a tehetséges fiatal matematikusok támogatására, amelyet azonban csak 1943-ban adtak át. Nyertesei Zigány Ferenc és Fejes Tóth László. Tízezer pengőt adományozott egykori egyeteme, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának, hogy a tehetséges diákokat anyagilag támogassák.
Tévesnek bizonyultak azok a feltevések, hogy 1944 őszén, a zűrzavaros időkben véglegesen eltűnt volna. Az életrajzokban mindenütt ez szerepel. De 1945 januárjában előkerült a bujdosásból,[4] és márciusban halt meg 91 évesen, a budapesti Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (5B parcella 10. sor 13. sír).
Házastársa Guttmann[5] Sarolta (1857–1941)[6] volt, Guttmann Lipót és Brasch Mária lánya, akivel 1878. januárjában Gyöngyösön kötött házasságot.[7]
Munkássága
szerkesztésKutatási területe: az ábrázoló és szintetikus projektív geometria. Ebben a témában az egyik legnagyobb hatású és legtermékenyebb magyar matematikus volt.
Könyvei
szerkesztés- Projektiv geometria, Az MTA anyagi támogatásával, Lampel Robert (Wodianer F. és fiai), Budapest, 1903.
- A projektiv geometria elemei (Synthetikai-geometriai módszerrel), Az MTA segélyezésével, Franlkin-Társulat, 1892.
- Az általános és négy különös Pascal-hatszög configuratiója, Ajtai K. Albert, Könyvnyomdája, Kolozsvár, 1898.
- Ábrázoló geometria, A reáliskolák VI., VII. és VIII. osztálya számára a legújabb tantervnek megfelelően, Lampel Robert (Wodianer F. és fiai), Budapest, 1900.
- Az egyszerű görbe felületek ábrázolása, Kolozsvár, 1909–10. (kézírásos, sokszorosított egyetemi jegyzet)
Egyéb művei
szerkesztés- Perspectiv helyzetű alakzatokról, Budapest, 1882.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a gyöngyösi izraelita hitközség születési akv. 6/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1984/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Edward Teller Interview[halott link]
- ↑ Siklós Albert visszaemlékezése[halott link]
- ↑ Előfordul Gutman alakban is.
- ↑ Klug Lipótné halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 129/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a gyöngyösi izraelita hitközség esketési akv. 4/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Klug Lipót a MacTutor archívumban. (angolul)
- Kozma utcai temető adatbázisa
- Oláh-Gál Róbert: Klug Lipót (1854–1945), Matematikai Lapok, 18, 1 (2012) 11–25.
További információk
szerkesztés- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Az EMT digitalizált anyagai
- Oláh-Gál Róbert: The Most Cited Hungarian Geometer of the Geometric Institution of the Technical University of Wien, VISMATH, Electronic journal, Published by Mathematical Institute, Belgrade.
- Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai, Természet Világa, 1998. március.
- Oláh-Gál Róbert: Az ábrázoló geometria erdélyi oktatásának történetéhez, Természet Világa, 2012. október.
