Kluknó
Kluknó (szlovákul: Kluknava, németül: Klukenau) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Kluknó (Kluknava) | |
A római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Gölnicbányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1304 |
Polgármester | Štefan Kováč |
Irányítószám | 053 51 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | GL |
Népesség | |
Teljes népesség | 1528 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 47 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 361 m |
Terület | 33,95 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 55′ 25″, k. h. 20° 56′ 30″48.923611°N 20.941667°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 25″, k. h. 20° 56′ 30″48.923611°N 20.941667°E | |
Kluknó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kluknó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKorompától 5 km-re keletre, a Szepesség közepén, a Kluknói völgyben, a Hernád partján fekszik.
Története
szerkesztés1304-ben „Clichno” alakban említik először. 1316-ban „Cluchnow”, 1336-ban „Kluknow”, 1347-ben „Kylyknou”, 1391-ben „Klikno” néven szerepel az írott forrásokban. A falu a richnói váruradalom része volt. Határában vasat és rezet bányásztak. A 17. században vaskohó működött a településen. Egykori reneszánsz várkastélya 1636 után épült négytornyú épület volt. A Csáky család 1693-ban szerezte meg a falut és a régi kastély felhasználásával 1715 és 1720 között új barokk kastélyt építtetett. 1787-ben 84 házában 685 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLUKNO. Klukenau. Kluknova. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krompakhoz 1 mértföldnyire, Isporállya is van, határbéli földgye ámbár soványas, de legelője, és fája is mind a’ két féle elég van.”[2]
1828-ban 127 háza és 914 lakosa volt. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Kluknó, Szepes v. tót mv., 1024 kath. lak. Paroch. templommal. Kastélylyal, vasbányákkal és hámorokkal. F. u. gr. Csáky Károlynő. Ut. p. Lőcse.”[3]
1853 és 1897 között itt működött a kincstár rézfeldolgozó üzeme. A 20. század elején lakói közül sokan Korompa üzemeiben dolgoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1083, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1679 lakosából 1671 szlovák volt.
2011-ben 1604 lakosából 1554 szlovák.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született és hunyt el Hamrák Pál (1780-1831) premontrei rendi áldozópap, főgimnáziumi tanár, költő.
Nevezetességei
szerkesztés- Istvánhuta (Štefánska Huta) nevű részén a Hernádon 1832-ben épített műemlék fahíd ível át.
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 18. század második felében épült.
- A Csáky-kastély 1715 és 1720 között épült sokszögű bástyákkal barokk stílusban. A 19. században többször alakították.
- Istvánhuta nevű településén épült fel 1845 és 1848 között Európa első elektrolízissel dolgozó rézgyártó üzeme.
- Határában az erdőben áll a Szent Anna kápolna, melyet 1632 előtt Wesselényi Anna grófnő építtetett és később gróf Csáky Imre (bíboros) bővíttetett. A kápolna ma is a hívők zarándokhelye.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
szerkesztés- Ivan Chalupecký a kol: Dejiny Kluknavy