Kockázatkezelés
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kockázatmenedzselési eljárásban a kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció).
A prevenció és a korrekció
szerkesztésA prevenció speciális esete a fenyegető kockázat előli kitérés. A prevenció-korrekció kettőssége jelenik meg a kriminalisztikában bűnmegelőzés-bűnüldözés, vagy az egészségvédelemben a megelőzés és a kezelés kettősségében. Ilyen értelemben a kriminalisztika és az egészségvédelem is a kockázatkezelés egy-egy speciális esete.
A prevenció egyes konkrét fajtái magyar jogszabályokban
szerkesztésEgészségvédelem
szerkesztésAz egészségügyben az elsődleges megelőzés alábbi főbb fajtái kapnak kiemelt figyelmet:
- a dohányzás visszaszorítása;
- az alkohol- és drogprevenció;
- az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszer-biztonság fejlesztése;
- az aktív testmozgás elterjesztése;
- a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása;
- az egészséges fizikai környezet kialakítása;
- a lelki egészségvédelem megerősítése;
- az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzése;
- az emlőszűrés, továbbá népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálat.[1]
Kriminalisztika
szerkesztésA kriminalisztikában a bűnmegelőzés három fajtáját különböztetik meg:
- a bűnokok,
- a bűnalkalmak, és
- a sértetté válás lehetőségének
csökkentését.[2]
A kockázatpotenciál és kockázatkezelés
szerkesztés
A kockázatpotenciált bekövetkezési valószínűség és a kárhatás horderejének szorzata alapján számítják. A kockázatkezelés számottevő erőforrás-ráfordítást igényelhet – és, mint Aiszóposz hiába ugráló rókájánál,[3] önmagában már ez is kockázatforrás lehet –, ezért érdemes:
- kis kockázatpotenciálú eseményt célszerű ignorálni (vagyis nem kell vele törődni);
- közepes kockázatpotenciálú eseményt már folyamatosan figyelni és korrigálni kell;
- és csak a nagy kockázatpotenciálú esemény az, ami prevencióval megelőzendő.
A fentiek alapján és az alkalmazott kockázatkezelési stratégiák ismeretében következtetés vonható le az előzetes kockázatelemzés módjára is:
- ignoráló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált kicsinek
- korrigáló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált közepesnek
- preventív kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált nagynak
értékelhető. Ha a menedzsment nem törődik egy közepes valószínűséggel bekövetkező negatív eseménnyel – pl. egy sztrájkfenyegetéssel üzemi átszervezéskor –, akkor annak horderejét kicsire becsülte. Ugyanígy, ha a hatóságok csak korrektív módon kísérnek figyelemmel egy nagy horderejű negatív eseményt – pl. egy természeti katasztrófát –, de nem tesznek megelőző intézkedéseket, akkor az esemény bekövetkezési valószínűségét értékelték kicsire.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vö. erről a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatot az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, Melléklet, AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJA, Az elsődleges megelőzés célkitűzései Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Vö. erről a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatot a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, Melléklet, 1. A BŰNMEGELŐZÉS A TÁRSADALOM KÖZÜGYE, A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ vö.: Esopus fabulái, 174 Egy rókáról