Koháry András József

(1694-1757) gróf, katonatiszt, politikus, főispán
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 19.

Csábrághi és szitnyai gróf Koháry András József (Csábrág, 1694. november 30.Szentantal, 1757. december 21.) lovassági tábornok, főispán, nagybirtokos.

Koháry András József
Született1694. november 30.[1]
Csábrágvarbók
Meghalt1757. december 21. (63 évesen)[1]
Szentantal
Állampolgárságamagyar
Rendfokozatatábornok
Gyermekei
SzüleiKoháry Farkas
A Wikimédia Commons tartalmaz Koháry András József témájú médiaállományokat.

Koháry Farkas és Maria Luisa von Rechberg grófnő negyedik gyermeke. Tanulmányai befejeztével 1715-ben katonai pályára lépett, ahol gyorsan emelkedett a rendfokozatokban. 1730-tól ezredes, 1736-tól vezérőrnagy, 1741-től altábornagy, 1748-tól lovassági tábornok. 1733-ban saját dragonyosezredet állított fel saját költségén (161 120 forintért) 1742-ben saját jobbágyaiból 162 000 forintért saját gyalogosezredet hozott létre. Mária Terézia királynő ezredei parancsnokává nevezte őt ki. Nagybátyja Koháry István halála után 1731-ben kinevezték Hont vármegye főispánjává. Sokat adakozott katonai célokra, jótékonyságra, kórházakra és egyéb közhasznú célokra. Több uradalmat is megszerzett, a csábrági és szitnyai uradalmon kívül övé volt a murányi, a balogvári, a füleki uradalom és néhány alsó-ausztriai birtok, köztük Ebenthal, ahol 1732-33-ban reprezentatív rezidenciát építtetett. 1736-ban uradalmaira pallosjogot is nyert. 1744-ben ő építtette a család szentantali kastélyát.

1720-ban feleségül vette Margareta Therese Thavonath von Thavon bárónőt, aki hét gyermeket szült neki: