Kománfalva (Arad megye)
Kománfalva (Comănești) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
| Kománfalva (Comănești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bélhagymás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bélhagymás |
| Irányítószám | 317189 |
| SIRUTA-kód | 11281 |
| Népesség | |
| Népesség | 99 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 30′ 36″, k. h. 22° 02′ 40″46.510073°N 22.044488°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 36″, k. h. 22° 02′ 40″46.510073°N 22.044488°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésa Béli-hegység alatt, Béltől északkeletre fekvő település.
Története
szerkesztésKománfalva nevét 1599-ben Komanfalva néven említette először oklevél. 1692-ben Kuminyesti, 1808-ban Kumanyesd, 1913-ban Kománfalva néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, kies vidéken, 153 óhitü lakossal, anyatemplommal, 125 hold urbéri szántófölddel s réttel és 328 hold majorsági erdővel. Van itt az uraságnak szép szőleje is, melly lehetős bort terem. A Botfejről s Agrisról lefolyó, és Hagymásról csergedező patakok itt egyesülnek, s 4 malmot hajtanak.”
Kománfalva (Kumanyesd) egykori földesura a nagyváradi 1. sz. püspök volt még a 20. század elején is.
1910-ben 227 lakosából 252 román, 20 magyar volt. Ebből 251 görögkeleti ortodox, 10 evangélikus, 6 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görög keleti temploma 1800-ban épült.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}