A kontinentális Kína vagy szárazföldi Kína geopolitikai kifejezés, mely a Kína fennhatósága alatt álló területekre vonatkozik. A kontinentális kínai területbe nem tartozik bele Tajvan, valamint Hongkong és Makaó különleges irányítású körzetei.

A szárazföldi Kína területe (a pirossal kiemelt területen látható Hongkong és tőle délnyugatra Makaó, a kékkel jelölt területen pedig Tajvan)

Történelem

szerkesztés

1949-re a Kínai Kommunista Párt hadereje legyőzte a Kuomintang által irányított Nemzeti Forradalmi Hadsereget a kínai polgárháborúban (1927-1936). Ez arra kényszerítette a Kuomintangot, hogy a kínai kormányt és intézményeit áthelyezze Tajvan viszonylagos biztonságos területére. Tajvan szigetét az 1945-ös japán támadás után engedték át Kínának. 1949. október 1-jén, a Kínai Népköztársaság létrejöttének idején a kommunista párt által alakított kormány az ország kizárólagos törvényes kormánya lett[1] a Kínai Köztársaság ellenfeleként, amelynek hatalma jelenleg csak Tajvanra és még néhány szigetre terjed ki. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy két Kína két kormánya versenyzett azért, hogy nemzetközi elismertséget szerezzen mint „kínai kormány”.

A kontinentális Kína elnevezés egy politikailag semleges kifejezéssé vált a kommunista párt által irányított területre, később pedig Kínára magára. Az 1970-es évek végéig mind Kína, mind a Kínai Köztársaság a másik katonai erőkkel való legyőzését tervezgette. Ezen időszak alatt a Kínai Köztársaság úgy utalt a Kínára, mint „kommunista banditákra” (共匪, Kung fej), míg Kína „Csang banditáiként” (蔣匪, Csiang fej) emlegette a Kínai Köztársaságot. Később, mivel a katonai megoldás egyre kevésbé volt valószínű, a Kínai Köztársaság „kommunista Kínaként” (中共, Csung kung) utalt Kínára. Az 1990-es évektől, Tajvan demokratizálásától fogva a kontinentális Kína kifejezés már nemcsak a kommunista párt fennhatósága alá tartozó területekre vonatkozik, hanem semleges elnevezésként utal Kína kormányára; ennek használata terjedt el a Kuomintangban is.

Hongkong és Makaó a Kína létrejöttekor fennálló különleges helyzetük folytán – mint külföldi országok gyarmatai – nem tartoznak a kontinentális Kína területébe.[2] Miután a két ország visszakerült Kína fennhatósága alá 1997-ben (Hongkong), illetve 1999-ben (Makaó), megőrizték saját jogi, politikai és gazdasági rendszerüket. Ennek következtében a kontinentális Kína továbbra is különállóként kezeli a két területet, melynek oka az egy ország – két rendszer politika, amit a kínai kormány a különleges közigazgatási területekkel szemben alkalmaz.[3]

Kelet-Ázsián kívül a kontinentális Kína elnevezés szinte csak földrajzi jelző, és nem hordoz semmilyen politikai tartalmat. Akkor használják, ha különbséget akarnak tenni a különleges közigazgatási területek és a szárazföld között. A „Kína” elnevezést jellemzően a kontinentális Kínára mint a teljes kínai országra alkalmazzák.

  1. Jeshurun, Chandran, (1993), China, India, Japan and the Security of Southeast Asia Institute of Southeast Asian Studies. ISBN 9813016612, 146. o.
  2. So, Alvin Y. Lin, Nan. Poston, Dudley L. Contributor Professor, So, Alvin Y. (2001) The Chinese Triangle of mainland China, Taiwan and Hong Kong Greenwood Publishing, ISBN 0313308691
  3. LegCo. "Legislative council HK." Mainland Judgments (Reciprocal Enforcement) Bill. (Hozzáférés: 2010-10-15)