Korányi Lajos
Korányi Lajos, született Kronenberger (Szeged, 1907. május 15. – Budapest, 1981. január 29.) magyar válogatott labdarúgó. Az 1938-as világbajnokságon a magyar nemzeti csapat hátvédjeként Bíró Sándorral alkotott hátvédsort. Egy selejtezőn és négy mérkőzésen lépett pályára a nemzeti csapatban. Összesen negyvenszeres válogatott. A sportsajtóban Korányi I néven ismert. Két testvére szintén labdarúgó, Korányi Mátyás (Korányi II) a válogatottban is bemutatkozott, Korányi Dezső (Korányi III vagy Desiré) ötszörös francia válogatott.
| Korányi Lajos | |||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1907. május 15. | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Szeged, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1981. január 29.(73 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | balhátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korányi Lajos témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Pályafutása
szerkesztésKlubcsapatban
szerkesztésAz Újszegedi TC-ben kezdett futballozni, majd 1927-ben a Bástya SC-hez került. Innen rövid időn belül kölcsönadták a Csaba FC-nek. 1928 tavaszától ismét Szegeden játszott.[1] Atletikus megjelenése és fizikuma egyedülálló volt, helyezkedése és fejjátéka is a válogatottig repítette. A Ferencvárosban Takács Gézával, majd Polgár Gyulával alkotta a védelmet. 1933 októberében egy Olaszország elleni barátságos mérkőzésen lábát törte, felépülése hosszú időt vett el a karrierjéből.
1937-ben Budapesten a Ferencvárosi TC soraiban Korányival 4-2-re verte az olasz S.S. Laziót, és elnyerte a Közép-európai Kupát.
1930-tól 1938-ig a Ferencvárosban 157 NB I-es mérkőzésen szerepelt.
1938-ban elhagyta a Fradit, és csatlakozott a Phöbus FC-hez. Innen a francia FC Sète-ben folytatta volna pályafutását, ahol öccse, Dezső már több éve rendkívül sikeresen játszott. A külföldre igazolás meghiúsult, Lajos hamarosan megint visszatért – a második világháború esetleges kitörése okán – Budapestre. Ekkor egy rövid ideig a Nemzeti SC-hez igazolt, majd a másodosztályú Weisz Manfréd FC Csepelben fejezte be pályafutását, mégpedig úgy, hogy a Csepeltől az első osztályból búcsúzott. Ezután a Losonci AFC játékos-edzője volt.[2] 1946 októberében a Móraváros játékosa lett.[3]
A válogatottban
szerkesztésA válogatottban 1929. április 14-én debütált Svájc ellen egy 5–4-es mérkőzésen. Ekkor Még Szegeden játszott.
A válogatottban balszélsőként használták, majd végleges helyét Bíró Sándor oldalán a hátvédsorban találta meg. Súlyos sérüléséből 3 és fél évig tartott felgyógyulása, így ki kellett hagynia az 1934-es világbajnokságot.
A visszatérése után ismét Bíró mellett találta magát a válogatottban. A selejtezőn a görögöket 11–1-re verő csapat kijutott a franciaországi világbajnokságra. Korányi egészen az döntőig a csapat kirobbanthatatlan tagja volt, a döntőben mégsem kapott helyet a kezdő tizenegyben.
1929 és 1941 között negyven alkalommal szerepelt a válogatottban.
Edzőként
szerkesztés1941 és 1943 között a Losonci AFC edzője volt. 1946 elején a Kecskeméti AC trénere lett.[4] 1948 nyarán a Tompai SE edzőjének nevezték ki.[5] 1951 nyarán a Szekszárdi Építők edzője lett.[6] 1952 elején a Miskolci VSC csapatát bízták rá.[7] 1955-ben a Szarvasi Traktor edzője volt.[8] 1957 végén a Szentesi Kinizsi edzője lett.[9][10]
Sikerei, díjai
szerkesztés| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
- Világbajnoki ezüstérmes: 1938, Franciaország
- 1931-től 1938-ig háromszoros magyar bajnok (1932, 1934, 1938)
- 1933-ban és 1935-ben a Magyar Kupa-győztes csapat tagja
- 1937-ben a Közép-európai Kupa (KK)-győztes csapat tagja
- 1974-ben a Ferencvárosi Torna Club (FTC) örökös bajnoka.
Statisztika
szerkesztésMérkőzései a válogatottban
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Két szegedi újonc. Nemzeti Sport, XXI. évf. 68. sz. (1929. április 10.) 6. o.
- ↑ Korányi a Föfi pályán. Nemzeti Sport, XXXIII. évf. 234. sz. (1941. december 2.) 2. o.
- ↑ Korányi Lajos. Népsport, II. évf. 154. sz. (1946. október 6.) 4. o.
- ↑ Morányi Lajos lett a Kecskeméti AC edzője. Népsport, II. évf. 25. sz. (1946. február 27.) 1. o.
- ↑ Korányi Lajos. Népsport, IV. évf. 124. sz. (1948. június 24.) 1. o.
- ↑ Hauser Jenő. Napló, VIII. évf. 154. sz. (1951. július 5.) 4. o.
- ↑ A Miskolci Lokomotív. Népsport, VIII. évf. 19. sz. (1952. január 27.) 4. o.
- ↑ Szarvasi Traktor—Orosházi Petőfi 3:0. Viharsarok népe, XI. évf. 68. sz. (1955. március 22.) 6. o.
- ↑ Hírek. Népsport, XIII. évf. 176. sz. (1957. december 6.) 4. o.
- ↑ (1960. március 8.) Emlékek szárnyán. Képes Sport 7 (10), 14. o. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
Források
szerkesztés- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1076. o. ISBN 963-547-414-8
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Korányi Lajos. www.magyarfutball.hu (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.)