Koreai Népköztársaság

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 15.

A Koreai Népköztársaság (hangul: 조선인민공화국Csoszon Inmin Konghvagukhandzsa: 朝鮮人民共和國, RR: Joseon Inmin Gonghwaguk?) rövid életű pártállam volt a Koreai-félszigeten. Szöulban kiáltotta ki a Koreai Néppárt 1945. szeptember 6-án, de a partraszálló amerikaiak 1946 februárjában feloszlatták.

Koreai Népköztársaság
조선인민공화국
1945. szeptember 6.1946. február 19.
Koreai Népköztársaság címere
Koreai Népköztársaság címere
Koreai Népköztársaság zászlaja
Koreai Népköztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaSzöul
Hivatalos nyelvekkoreai
PénznemKoreai jen,
koreai von
Kormányzat
Államformaköztársaság
ÁllamfőLi Szin Man
Államfő-helyettesRjo Unhjong
KormányfőHo Hon
ElődállamUtódállam
 Korea a Japán Birodalom részekéntSzovjet katonai adminisztráció Koreában 
Amerikai katonai adminisztráció Koreában 

A Koreai Népköztársaság kormányprogramját szeptember 14-én ismertették, 27 pontba szedve. Ezek között voltak:

  • a Japán Birodalom és a kollaboránsok tulajdonában lévő földek jóvátérítés nélküli elkobzása
  • ezen földek felosztása a parasztok között
  • bérleti díj korlátozása a fel nem osztott földeken
  • a bányászati, pénzügyi, szállítási, és kommunikációs ipari társaságok államosítása
  • állami felügyelet a kis és középméretű társaságoknak
  • alapvető emberi jogok, szólás-, sajtó-, gyülekezési, és vallásszabadság
  • általános választójog 18 év felett
  • női egyenjogúság
  • 8 órás munkanapok, minimálbér, gyermekek dolgoztatásának betiltása
  • közeli kapcsolatok létesítése az Amerikai Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval, az Egyesült Királysággal, Kínával, és pozitív szembenállás az ország belügyeibe beavatkozókkal szemben.[1][2]

A Központi Népi Bizottság tagjai

szerkesztés

Az ország elnöke Li Szin Man, alelnöke Jo Unhjong, miniszterelnöke pedig Ho Hon volt.

Poszt Képviselő Helyettese(i)
Belügyminiszter Kim Gu Cso Dongho, Kim Gjerim
Külügyminiszter Kim Gjusik Cshö Gunu, Kang Dzsin
Pénzügyminiszter Cso Mansik Pak Mungju, Kang Bjongdo
Hadügyminiszter Kim Vonbong Kim Szejong, Csang Giuk
Gazdaságügyi miniszter Ha Philvon Kim Hjongszon, Csong Thesik
Természeti erőforrások minisztere Kang Gidok Ju Cshugun, I Gvan
Egészségügyi miniszter I Mangju I Dzsongjun, Kim Dzsomgvon
Közlekedésügyi miniszter Hong Namphjo I Szungun, Csong Dzsonggun
Biztonságügyi miniszter Cshö Jongdal Mu Dzsong, I Giszok
Igazságügyi miniszter Kim Bjongno I Szungjop, Csong Dzsinthe
Oktatásügyi miniszter Kim Szongszu Kim Thedzsun, Kim Gidzson
Propagandaminiszter I Gvanszul I Joszong, Szo Dzsungszok
Hírközlési miniszter Sin Ikhi Kim Csholszu, Cso Duvon
Munkaügyi miniszter I Dzsuszang Kim Szanghjok, I Szungum
Titkár I Gangguk Cshö Szonghvan
Jogi miniszter Cshö Ikhan Kim Jongam
Tervezési miniszter Csong Bek An Giszong
  1. Hart-Landsberg, Martin. Korea: Division, Reunification, & U.S. Foreign Policy. Monthly Review Press, 65–6. o. (1998) 
  2. Cumings, Bruce. The Origins of the Korean War, Liberation and the Emergence of Separate Regimes, 1945–1947. Princeton University Press, 88. o. (1981) 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 조선인민공화국 című koreai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.