Kosore
Kosore falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.
Kosore | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Vrlika |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21236 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 134 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 408 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 55′ 57″, k. h. 16° 24′ 36″43.932401°N 16.409984°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 57″, k. h. 16° 24′ 36″43.932401°N 16.409984°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSplittől légvonalban 47, közúton 73 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északra, a Svilaja-hegység és a Cetina-folyó között fekszik. Településrészei Lelasi, Ercezi, Lakići, Lisičari, Klepići, Mišine, Radnići, Mučale, Arnauti, Jovići, Kosorčići, Bodrožinci, Medići, Utrženi és Ivančići.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. Az őskori erődített település maradványai a „Gradina” lelőhelyen,[2] a falu keleti részén találhatók, a Vrlika közelében fekvő az Kosorska glaván. A tágas ovális fennsíkot, amelynek területe körülbelül 80-90mx50m, minden oldalról szárazon rakott kőfalak veszik körül, amelyekből mára magas és széles töltések maradtak. A sánc délkeleti sarkában található egy nagyobb négyzet alakú rész, valószínűleg egy torony maradványa. A sánc többi részén helyenként falazat nyomai láthatók, ami a sáncok későbbi változásaira utal. Figyelembe véve a sáncok falazatának nyomait, a Gradina az őskor után valószínűleg a késő ókorig használatban volt. Fennsíkjáról a Cetina folyó felső folyása körüli széles területet jól be lehetett látni.
Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 310, 1910-ben 469 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ekkor lakosságának 66 százaléka horvát, 32 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 191 fő volt. Katolikus hívei a vrlikai plébániához tartoznak.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
310 | 287 | 294 | 332 | 398 | 469 | 507 | 608 | 658 | 653 | 626 | 609 | 482 | 431 | 238 | 191 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3014.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztés- Vrlika város hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
További információk
szerkesztés- Vrlika turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)