Kosore

falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 23.

Kosore falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.

Kosore
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrlika
Jogállásfalu
Irányítószám21236
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség134 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság408 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 55′ 57″, k. h. 16° 24′ 36″43.932401°N 16.409984°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 57″, k. h. 16° 24′ 36″43.932401°N 16.409984°E
SablonWikidataSegítség

Splittől légvonalban 47, közúton 73 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északra, a Svilaja-hegység és a Cetina-folyó között fekszik. Településrészei Lelasi, Ercezi, Lakići, Lisičari, Klepići, Mišine, Radnići, Mučale, Arnauti, Jovići, Kosorčići, Bodrožinci, Medići, Utrženi és Ivančići.

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. Az őskori erődített település maradványai a „Gradina” lelőhelyen,[2] a falu keleti részén találhatók, a Vrlika közelében fekvő az Kosorska glaván. A tágas ovális fennsíkot, amelynek területe körülbelül 80-90mx50m, minden oldalról szárazon rakott kőfalak veszik körül, amelyekből mára magas és széles töltések maradtak. A sánc délkeleti sarkában található egy nagyobb négyzet alakú rész, valószínűleg egy torony maradványa. A sánc többi részén helyenként falazat nyomai láthatók, ami a sáncok későbbi változásaira utal. Figyelembe véve a sáncok falazatának nyomait, a Gradina az őskor után valószínűleg a késő ókorig használatban volt. Fennsíkjáról a Cetina folyó felső folyása körüli széles területet jól be lehetett látni.

Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 310, 1910-ben 469 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ekkor lakosságának 66 százaléka horvát, 32 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 191 fő volt. Katolikus hívei a vrlikai plébániához tartoznak.

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
310 287 294 332 398 469 507 608 658 653 626 609 482 431 238 191

További információk

szerkesztés