Kovács Márk János

Kovács Márk János, Kovács Márk (Bársonyos, 1782. január 15. – Bakonybél, 1854. december 8.) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.

Kovács Márk János
Született	1782. január 15. Bársonyos
Elhunyt	1854. december 8. (72 évesen) Bakonybél
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályája

A gimnázium elvégzése után a szónoklatot Doslern Miklós Ödön híres szónok, a költészetet pedig Horváth Pál alatt tanulta Sopronban. 1804. október 31-én Pannonhalmán lépett a rendbe. A bölcseletet Győrött hallgatta. 1807-ben a pápai, 1807–1808-ban a soproni gimnázium tanára volt, majd visszatért Pannonhalmára, ahol teológiai tanulmányait folytatta. 1812. március 22-én pappá szentelték.

1812–1813-ban Pannonhalmán tanár, 1813–1815-ben Nyalkán a plébánia adminisztrátora, 1815–1822 között Tényőn plébános, 1822–1823-ban Pannonhalmán hitszónok, 1823–1824-ben Balatonfüreden a plébánia adminisztrátora, 1824–1827 között Kapolyon plébános; 1829–1830-ban Sopronban hitszónok, 1830-ban Dömölkön lelkész; 1831-től a tihanyi apátság plébánosa, 1842-től alperjele is; 1843–1850 között Nyalkán plébános, Bakonybélen 1850-től lelkiatya volt.

Száznál több népies dalt írt, ezeket szívesen énekelték a dunántúli tájakon. Négy kötetnyi hangjegyes egyházi énekgyűjteménye (Pest, 1842–1844) a maga korában hiányt pótolt. A régi, de eredeti szövegeikből és dallamaikból már kiforgatott énekeket kijavította, a dallamokat helyreállította és száznál több új éneket is szerzett. A hangjegyíráshoz keveset értett, ezért eldúdolta a dallamokat Halász Péter tihanyi kántornak, aki az énekeket lekottázta.

Munkái

• Hézagpótló énekes könyvecske. Győr, 1822
• Örömdal… Sopron, 1830
• A keresztény katolikai isteni tiszteletnek minden ágaira kiterjedő énekes könyv négy részre felosztva és a szükségesebb imádságokkal is ellátva (négy kötet. Pest, 1842–1844)
• Elegia iucunde lacrymans… (Rimely Mihály pannonhalmi főapát székfoglalására. Veszprém, 1843)
• A keresztényi kath. hitre visszatérő ágostai vagy helv. vallású személyek előleges oktatása (Pest, 1845)
• Falusi tisztújítás, vagyis bírák, tanácsosok, jegyzők, kis bíró, tizedesek, hegymesterek, mezei őrök, éjjeli őr s templomi rend-őrök választása, esküje s oktatása (Győr, 1847)

Ferenczy Jakab még említi Kovács Márk János életrajzában, hogy az ifjúság számára különféle erkölcsi darabokat írt, (például Parókás német; Légy a pókhálóban, stb.), és számos más írását is említi; munkáinak számát ötven kötetre becsüli. Legnagyobb részük valószínűleg kézirat, ezeket a pannonhalmi könyvtárban őrzik.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.  
• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet: A költészet / A költészet fejlődése c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)