Krenedits Sándor

(1876–1939) magyar községi főjegyző; Rákosszentmihály első főjegyzője (1903–1931)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 15.

Krenedits Sándor (Veresegyház, 1876. december 16.Újpest, 1939. augusztus 5.[1]) magyar községi főjegyző; Rákosszentmihály első főjegyzője (1903–1931).

Krenedits Sándor
Született1876. december 16.
Veresegyház
Elhunyt1939. augusztus 5. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Tisztségejegyző (1903–1931)
A Wikimédia Commons tartalmaz Krenedits Sándor témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

1896-ban közigazgatási tanfolyamot végzett. Ezután két évet Mogyoródon dolgozott. Csömör képviselő-testülete 1898. szeptember 21-én elhatározta, hogy segédjegyzői állást hírdet, tekintettel a hozzá tartozó Szentmihály benépesülése következtében megszaporodott munkára. A segédjegyzői állásra 1899. március 18-án tartották meg a választást. Nagy fölénnyel győzött; haláláig választottak meg. Csömör képviselő-testülete 1902. november 28-án adóügyi állást szervezett, melyet ő töltött be. Az ön állóvá lett Rákosszentmihály első főjegyzőjévé választották 1903. november 28-án. Rákosszentmihály önálló anyakönyvi kerület lett 1904-ben, anyakönyvvezetővé is őt nevezték ki.[2] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye bizottsági tagjává megválasztották 1904. november 12-én. 1906-ban főjegyzővé nevezték ki. 10 éves rákosszentmihályi működését 1913. novemberében ünnepelték. 1913. november 11-én megyei képviselővé megválasztották. Az őszirózsás forradalom után – 1918 novemberében – megszervezte a Nemzetőrséget Rákosszentmihályon. A kommunisták elmozdították állásából 1919-ben. A Tanácsköztársaság után főjegyző volt, köztiszteletben állt. 1931-ben nyugdíjba vonult.

Újpesten hunyt el, az Árpád Kórházban. Rákosszentmihályon temették 1939. augusztus 10-én.

Magánélete

szerkesztés

Szülei: Krenedits Sándor és Zsuzsanna voltak.[3] Feleségül vette Bitskey Ilonát (?–1905), Bitskey Gyulának, a csömöri főjegyzőnek a leányát. Első felesége, Bitskey Ilona 1905. január végén elhunyt hosszas betegeskedés után. Második felesége Szabó Frida, rákosszentmihályi tanítónő volt. Harmadik felesége Reich Berta (1885–1932) rákosszentmihályi polgári iskolai tanítónő volt.

Emlékezete

szerkesztés

2011-ben emléktáblás gesztenyefát ültettek emlékére.

 
Egyike a Lantos Antal és Széman Richárd, kerületi helytörténészek által összeállított 56 XVI. kerületi nevezetes személynek, akiknek emléktáblás gesztenyefákat ültettek 2011-ben.

További információk

szerkesztés
  • Rákos Vidéke 1902. 10. sz. 4. o., 45. sz 5. o 1913. 43. sz. 5. o., 46. sz. 1 o., 1916. 15. sz. 5. o.
  • A Közérdek 1939. aug. 12. 1-2. o.