Kuril-tó
A Kuril-tó (oroszul: Курильское озеро) vulkáni eredetű édesvízi tó Oroszország távol-keleti részén, Kamcsatkán. Közigazgatásilag a Kamcsatkai határterület Uszty-bolserecki járásához tartozik, a Kronockij természetvédelmi terület része.
| Kuril-tó (Курильское озеро) | |
 | |
| Ország(ok) |  Oroszország |
| Hely | Kamcsatka |
| Vízgyűjtő terület | 392 km2 |
| Elsődleges lefolyások | Ozjornaja folyó |
| Hosszúság | 12,5 km |
| Szélesség | 8 km |
| Felszíni terület | 77,1 km2 |
| Átlagos mélység | 195 m |
| Legnagyobb mélység | 316 m |
| Víztérfogat | 15 km3 |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kuril-tó
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 51° 27′ 26″, k. h. 157° 05′ 55″51.457222°N 157.098611°EKoordináták: é. sz. 51° 27′ 26″, k. h. 157° 05′ 55″51.457222°N 157.098611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuril-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Földrajz
szerkesztésKamcsatka délkeleti részén, 104 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A félsziget legmélyebb és a második legnagyobb édesvízi tava (a Kronocki-tó után). Területe 77,1 km², közepes mélysége 195 m (egyes források ennél kisebb értéket adnak meg), legmélyebb pontja 316 m.
A tómedence 12,5 km hosszú és 8 km széles, mely egy 8300–8400 évvel ezelőtti vulkáni kitörés nyomán alakult ki. A tóban 2–300 m magas vulkáni eredetű szigetek találhatók. A sziklás, többnyire meredek partokat nehezen járható erdős-bozótos növényzet fedi.
A tó északkeleti részén emelkedik a működő Iljinszkij rétegvulkán (1578 m), lávafolyásai közvetlenül a tóba ereszkednek és öblöket alkotnak. A vulkán lábánál 35–40 fokos hőforrások törnek fel. A nyugati partot 1080 m magas vulkáni kúp keretezi.
A tó vizét az Ohotszki-tengerbe ömlő Ozjornaja folyó (48 km) vezeti le, partjai mentén vastag rétegekben habkőképződmények találhatók.
Állatvilág
szerkesztésA Kuril-tóban Ázsia (egyik?) legnagyobb vörös lazac populációja alakult ki. Az ívási időszak júliustól márciusig tart, és a milliós nagyságrendű példányszám hosszan tartó és bőséges táplálékforrást biztosít az állatvilág számára. Nyár végére több száz barna medve keresi fel a tó mellékét, a szigeteken kamcsatkai sirályok (Larus schistisagus) népes kolóniája él. Télen nagy ragadozó madarak (óriásrétisas, rétisas, szirti sas) százai gyűlnek össze, a nyílt vizen énekes hattyúk, récefélék százai telelnek. Mindezek, még az apró erdei madárak is mint a kormosfejű cinege, a csuszka, kis fakopáncs többé vagy kevésbé lazaccal vagy ikrákkal táplálkoznak.
Helikopterbaleset 2021-ben
szerkesztésA tó kedvelt turisztikai célpont is, a nyári turisztikai szezonban naponta 6-7 helikopter érkezik turistákkal a partokhoz. 2021. augusztus 12-én egy turistákat szállító helikopter balesetet szenvedett és a tóba zuhant. A balesetet a 13 turista és 3 fő személyzet közül nyolcan élték túl. A helikopter a parttól 800 m-re, 115 m mélyen fekszik, megközelítéséhez különleges mélyvízi felszerelést szállítottak a helyszínre.[1][2] Az utolsó, nyolcadik holttestet augusztus 18-án találták meg és hozták felszínre a búvárok.[3] Szeptember 6-án a helikopter roncsát sikeresen felszínre hozták és kiemelték a partra.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kráterbe zuhant egy turistákkal teli helikopter a Kamcsatka-félszigeten (hvg.hu, 2021-08-12)
- ↑ Вертолет с туристами разбился на Камчатке (kommersant.ru, 2021-08-12)
- ↑ На Камчатке нашли тела всех погибших при крушении (kommersant.ru, 2021-08-18)
- ↑ Военные вытащили разбившийся на Камчатке вертолет на берег (kommersant.ru, 2021-09-06)
Források
szerkesztés- Rosszoha (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- Курильское озеро (Enciklopegyija Voda Rosszii)
- Кроноцкий заповедник – Озеро Курильское (kronoki.ru, hozzáférés: 2021-08-12)
