Kyokko
A Kyokko (EXOS–1) japán ionoszféra-kutató műhold.
| Kyokko | |
_exhibited_at_Noshiro_City_Children%27s_Center.jpg) | |
| Űrügynökség | ISAS |
| Típus | geomagnetic satellite |
| Indítás dátuma | 1978. február 4. |
| Indítás helye | Ucsinoura űrközpont |
| Hordozórakéta | M-3H |
| Tömeg | 126 |
| COSPAR azonosító | 1978-014A |
| SCN | 10664 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
Küldetés
szerkesztésA Nemzetközi Magnetoszféra Kutatás (International Magnetospheric Study – IMS) programjával együttműködve a sarki fény és a kapcsolatos jelenségek vizsgálatára bocsátották fel.
Jellemzői
szerkesztésÉpítette és működtette a japán űrkutatási intézet.
1978. február 4-én a kagosimai ISAS űrközpontból (Kagoshima Space Center) egy Mu–3H hordozórakétával állították magas Föld körüli pályára (HEO = High-Earth Orbit).
Megnevezései: Kyokko (COSPAR: 1978-014A); EXOS–1; EXOS–A Scientific Satellite (SS–5). Kódszáma: SSC 10664.
Formája hengeres test, átmérője 95, magassága 80 centiméter. Feladata geofizikai mérések végzése a sarki fény tanulmányozására. Vételi helyzetben a letöltött adatokat vevőállomásaira sugározta. A világon első alkalommal határozták meg a sarki fény jelenségét. Nemzetközi kutatási együttműködés keretében több mint 20 000 ultraibolya képet készített.
Giroszkóppal stabilizált. Felületét napelemek borítják, 35 watt (W) teljesítményt leadva, éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Az orbitális egység pályája 134,3 perces, 65,4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 640 kilométer, az apogeuma 3975 kilométer volt. Hasznos tömege 126 kilogramm.
Kutatási terület
- nagylátószögű UV televíziós kamera,
- spektrofotometria mérőműszer,
- a sarki fény spektrumának mérőeszköze,
- a termoszféra ionizált gáz mennyiségének (sűrűség) és összetételének mérése,
- az elektromágneses és plazma hullámok kapcsolódása sarki fény jelenséghez,
Aktív működését két évre tervezték. 1992. augusztus 2-án belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
szerkesztés- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Taiyo. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 11.)
- Taiyo. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. január 11.)
- Taiyo. jaxa.jp. [2015. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 11.)
