Lánczy Leó

Lánczy Leó (Pest, 1852. május 10. – Budapest, Terézváros, 1921. január 26.) közgazdász, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, iparkamarai elnök, szabadelvű országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos.

Lánczy Leó
Lánczy Leó 1901-es éven
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke
Hivatali idő 1881 – 1921
Utód	Weiss Fülöp
Született	1852. május 10. Pest
Elhunyt	1921. január 26. (68 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Szabadelvű Párt
Választókerület	Csaca (1893–1896) Miskolc észak (1896–1901)
Foglalkozás	bankár
A Wikimédia Commons tartalmaz Lánczy Leó témájú médiaállományokat.

Családja, származása

Apja sikeres pesti kereskedő volt Lazarsfeld Adolf néven, majd 1861-ben magyarosította nevét Lánczy Adolfra. Tehetős emberként magas szintű képzést tudott biztosítani fiainak (Leónak, Gyulának) és leányának. Édesanyja Pollák Katalin. Lánczy Gyulából tudós lett, a budapesti tudományegyetem történészprofesszora. A fiatalabbikat, Leót reáliskolába íratta apja. 1866-tól a budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója lett, két év múlva azonban otthagyta az iskolát, és beállt a Latzko és Gomperg céghez.

Pályafutása

Lánczyt felvették az 1868-ban alapított Angol-Magyar Bankhoz, ahol gyorsan lépkedett felfelé a ranglétrán. Húszévesen már a könyvviteli osztály főnöke volt. Utazgatott a bank budapesti fiókja és a londoni központ között, és többet tanult, mint bármilyen egyetemen. Az 1873-as pénzügyi válság tönkretette az Angol-Magyar Bankot, az anyavállalat bezárta budapesti fiókját.

A Magyar Általános Földhitel Rt.-hez kerülve, annak vezérigazgatója lett. A francia tulajdonosokat rávette, hogy engedélyezzék a részvénytársaság fúzióját a válságból nehezen kilábaló Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, így egy nagy múltú pénzintézetet szerezhetnének. Ennek megtörténte után, 1881-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, majd elnöke lett. Itt bontakozott ki közgazdasági tehetsége. Rendszeresítette külföldön a magyar záloglevélhitelt, a magyar bank- és hiteléletet pedig teljesen függetlenítette a bécsitől, s a magyar építkezést és vállalkozást is gyors tempóban előmozdította. Lánczy igazgatói működésének két évtizede alatt a betétállomány növelése érdekében sorra nyitotta a bankfiókokat. 1916-ban csak a fővárosban 16 helyen működött Kereskedelmi Bank-fiók. A külföldi kötvénykibocsátásokkal bevont tőke finanszírozta a Magyar Helyiérdekű Vasút Rt., a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt., a Budapesti Közúti Vaspálya Rt. programjában meghirdetett vasútépítkezéseket. Lánczy biztosította ezenfelül a budapesti telefonhálózat pénzügyi feltételeit is: 1886-ban félmillió forint kölcsönnel sietett a halódó Puskás Tivadar és Tsai cég segítségére, majd Baross miniszter kedvéért még 1897-ig finanszírozta a veszteséges céget. A legjelentősebb eredmény azonban az volt, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank olyan tőkét és betéti állományt halmozott fel, ami a hitelkihelyezések útján lehetővé tette Budapest iparának és kereskedelmének fellendítését. Az első világháború alatt Heinrich Ferenccel a hadigazdálkodás megszervezője volt.

Közgazdasági tevékenységéből különösen említésre méltó a nagy iparvállalatok megalapításának lehetővé tétele, a Helyiérdekű Vasút létesítése, a községi kötvények megteremtése, a Vámpolitikai Központ alapítása. Évtizedeken át, folyamatosan tette közzé a közgazdasági helyzetről ismertetéseit a Pester Lloydban.

Részt vett a Vígszínház felépítésében. A telekvásárláshoz és az építéshez hiányzó kölcsönt három bank adta, amelynek vezérigazgatói – Széll Kálmán, Lánczy Leó és Hatvany-Deutsch Sándor – helyet foglaltak a Vígszínház Részvénytársaság igazgatóságában.

Lánczy Leó sírja Budapesten. Kerepesi temető: 19/1-1-2. Telcs Ede alkotása.

Közéleti munkássága, kitüntetései

Érdemeiért 1893-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választotta. 1901-ben a kamara új székházat épített az Országház szomszédságában, az Alkotmány utcában, csillogó épületében ma a Gazdasági Minisztérium működik. Huszonhét éven át volt a kamara elnöke. 1893-ban a csacai kerületben időközi választáson lett országgyűlési képviselő. Az 1896-os választásokon Miskolc északi kerületéből jutott be. Az 1901-es választásokig volt országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt színeiben. A törvényhozásban a politikai csatározásoktól távol maradt, mandátumát arra használta, hogy a kereskedelem érdekeit támogassa.

Később elnyerte az udvari tanácsosi címet, 1905-től főrendiházi tag, később a delegáció tagja, 1912-ben valóságos belső titkos tanácsos lett.

Sírja a Kerepesi temetőben található, Telcs Ede műve. Sírfelirata: „Munkának szentelt alkotás és sikerdús élete szorgalom és munka diadala volt. Áldott emlékét őrzik szeretet és kegyelet.”

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 521. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Budapesti Negyed 25. A Kerepesi Temető.
• Szatucsek Zoltán: Pest fénykorának "legnagyobb közgazdája". Százötven éve született Lánczy Leó bankvezér és iparkamarai elnök, szabadelvű képviselő. In.: Népszabadság, 2002. május 10.
• Magyar színháztörténet 1. kötet 1790–1873; 2. kötet 1873–1920; Kiad. az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1990–2001

További információk

• Halmos Károly: Lánczy Leó (1852–1921) In. Valóság, 1992. 35. évf. 1. sz.
• Lánczy Leót ábrázoló kisplasztika (53×86 mm, bronz). Készítette: Murányi Gyula. Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, Budapest [1]
• Lánczy Leó, a (pesti magyar kereskedelmi) bank elnökének ünneplése az intézet kötelékébe történt belépésének 25-ik évfordulója alkalmából. 1882–1907. 31 lap. Budapest, Év nélkül. Grafikai Intézet könyvnyomda.
• Lánczy Leó palota, Benczúr utca 17. – Építészek: Giergl Kálmán és Korb Flóris.[2]