Lányi Menyhért

(1893–1976) magyar író, újságíró, színműíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 18.

Lányi Menyhért, Liebermann (Sárospatak, 1893. november 26.[2]Miskolc, 1976. június 18.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Lányi Menyhért
SzületettLiebermann Menyhért
1893. november 26.[1]
Sárospatak
Elhunyt1976. június 18. (82 évesen)[1]
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Liebermann Jakab kereskedő és Waldman Pepi gyermekeként született, izraelita vallású. Tizennégy évesen került Budapestre, ahol kereskedelmi iskolát végzett. Az első világháborúban hadirokkant lett. 1919-ben a Kassai Napló és a Kassai Újság közölte elbeszéléseit. 1919-ben Sárospatakon a Népakarat című hetilapot szerkesztette, majd Budapestre utazott, ahol jelentkezett a Vörös Hadseregbe és a VI. gyári munkásezred kötelékében harcolt a Tanácsköztársaság bukásáig. Több hónapig börtönben ült, de néhány fogolytársával megszökött és Csehszlovákiába ment. Ezután könyvelő lett Kassán, illetve a Limbora filmforgalmazó cégnél fordítói állásban dolgozott 1929-ig. Színműveit – mint a Firenzei haláltánc és A herceg szerelmes – a kassai Nemzeti Színházban játszották.[3] Acélsziget című rádiójátékával 1936-ban elnyerte a Radiojournal magyar hangjátékpályázatának díját. Kassa Magyarországhoz való csatolása után nem folytathatott újságírói tevékenységet és munkatáborba hurcolták, majd onnan hazatérve a kassai könyvtár vezetőnője bújtatta hónapokon át. A második világháború után a Szlovák Nemzeti Tanács Tájékoztatási Megbízotti Hivatala alkalmazta újságíróként, azonban hamar menesztették állásából. 1946-tól Magyarországon élt, vidéki lapoknál dolgozott. 1947-ben Sátoraljaújhelyen szerkesztette a szociáldemokrata párt politikai hetilapját, a Felvidéki Újságot. 1948-ban Miskolcra költözött, ahol haláláig élt és mint jogügyi előadó helyezkedett el egy kereskedelmi nagyvállalatnál. Irodalmi munkásságot később már nem folytatott. Az 1920–30-as évek szlovákiai magyar irodalmának számottevő képviselői közé tartozott.

Házastársa Bozsik Anna volt, akit 1929. január 31-én Kassán vett nőül.[4]

Temetési szertartásán Weisz Dávid gyöngyösi főrabbi mondott gyászbeszédet, majd az avasi zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.[5]

Főbb művei

szerkesztés
  • Keleti hajós (elbeszélések, Kassa, 1923)
  • A hold (háromfelvonásos dráma, 1923)
  • A herceg szerelmes (színmű, Kassa, 1925)
  • Firenzei haláltánc (dráma, Kassa, 1925)
  • Művirág (regény, Kassa, 1928)
  • Nyári zivatar (színmű, Kassa, 1929)
  • Szlovenszkói zsidó hitközségek története (Propperné Békefi Herminnel, Kassa, 1933)
  • A felvonó (hangjáték, Kassa, 1937)
  • Kakukkfészek (hangjáték, Kassa, 1937)

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Tanácsköztársasági Emlékérem (1959)