Lányi Menyhért
Lányi Menyhért, Liebermann (Sárospatak, 1893. november 26.[2] – Miskolc, 1976. június 18.) író, újságíró, lapszerkesztő.
| Lányi Menyhért | |
| Született | Liebermann Menyhért 1893. november 26.[1] Sárospatak |
| Elhunyt | 1976. június 18. (82 évesen)[1] Miskolc |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésLiebermann Jakab kereskedő és Waldman Pepi gyermekeként született, izraelita vallású. Tizennégy évesen került Budapestre, ahol kereskedelmi iskolát végzett. Az első világháborúban hadirokkant lett. 1919-ben a Kassai Napló és a Kassai Újság közölte elbeszéléseit. 1919-ben Sárospatakon a Népakarat című hetilapot szerkesztette, majd Budapestre utazott, ahol jelentkezett a Vörös Hadseregbe és a VI. gyári munkásezred kötelékében harcolt a Tanácsköztársaság bukásáig. Több hónapig börtönben ült, de néhány fogolytársával megszökött és Csehszlovákiába ment. Ezután könyvelő lett Kassán, illetve a Limbora filmforgalmazó cégnél fordítói állásban dolgozott 1929-ig. Színműveit – mint a Firenzei haláltánc és A herceg szerelmes – a kassai Nemzeti Színházban játszották.[3] Acélsziget című rádiójátékával 1936-ban elnyerte a Radiojournal magyar hangjátékpályázatának díját. Kassa Magyarországhoz való csatolása után nem folytathatott újságírói tevékenységet és munkatáborba hurcolták, majd onnan hazatérve a kassai könyvtár vezetőnője bújtatta hónapokon át. A második világháború után a Szlovák Nemzeti Tanács Tájékoztatási Megbízotti Hivatala alkalmazta újságíróként, azonban hamar menesztették állásából. 1946-tól Magyarországon élt, vidéki lapoknál dolgozott. 1947-ben Sátoraljaújhelyen szerkesztette a szociáldemokrata párt politikai hetilapját, a Felvidéki Újságot. 1948-ban Miskolcra költözött, ahol haláláig élt és mint jogügyi előadó helyezkedett el egy kereskedelmi nagyvállalatnál. Irodalmi munkásságot később már nem folytatott. Az 1920–30-as évek szlovákiai magyar irodalmának számottevő képviselői közé tartozott.
Házastársa Bozsik Anna volt, akit 1929. január 31-én Kassán vett nőül.[4]
Temetési szertartásán Weisz Dávid gyöngyösi főrabbi mondott gyászbeszédet, majd az avasi zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.[5]
Főbb művei
szerkesztés- Keleti hajós (elbeszélések, Kassa, 1923)
- A hold (háromfelvonásos dráma, 1923)
- A herceg szerelmes (színmű, Kassa, 1925)
- Firenzei haláltánc (dráma, Kassa, 1925)
- Művirág (regény, Kassa, 1928)
- Nyári zivatar (színmű, Kassa, 1929)
- Szlovenszkói zsidó hitközségek története (Propperné Békefi Herminnel, Kassa, 1933)
- A felvonó (hangjáték, Kassa, 1937)
- Kakukkfészek (hangjáték, Kassa, 1937)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Tanácsköztársasági Emlékérem (1959)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Születési bejegyzése a sárospataki neológ izraelita hitközség születési akv. 47/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
- ↑ „Ünnepi előadás, irodalmi esemény Szlovenszkón”, Jövő, 1923. március 14. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a sárospataki polgári házassági akv. 64/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
- ↑ „Lányi Menyhért nyugdíjas újságíró 83 éves korában Miskolcon elhalálozott.”, Új Élet, 1976. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
Források
szerkesztés- F. Csillag Olga: A szlovákiai magyar irodalom tehetséges munkása volt – Látogatás Lányi Menyhért miskolci otthonában (1975. június 1.) Napjaink, 14. évfolyam, 6. szám
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kováts Miklós: Lányi Menyhért (1976) Irodalmi Szemle, 8. szám
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
