Lázár György (polgármester)

Lázár György (Szeged, 1851. április 17. – Szeged, 1915. január 30.) jogi doktor, királyi tanácsos, városi tanácsos és Szeged helyettes polgármestere.

Lázár György
Született	1851. április 17. Szeged
Elhunyt	1915. január 30. (63 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász politikus
Tisztsége	alpolgármester (1891 – 1910-es évek, Szeged) magyarországi parlamenti képviselő (1898. február 19. – 1901. szeptember 5.) magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1904. május 9.) Szeged főispánja (1910–1914)
Sírhelye	Dugonics temető (Körönd Bal 3-14)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Lázár György János Lajos néven született Szegeden, házasodási anyakönyvi bejegyzése szerint 1851. április 17-én, Lázár János mérnök és Farkas Rozál fiaként; keresztelése másnap, 1851. április 18-án zajlott a szeged-belvárosi plébániatemplomban, keresztszülei Utasy György és Müller Magdolna voltak. 1879. december 2-án kötött házasságot ugyancsak Szeged-Belvárosban, mint 28 éves, nőtlen, római katolikus vallású ügyvéd, szeged-palánki lakos, felesége a szintén Palánkon lakó Ujj Ida, 20 éves, római katolikus vallású hajadon lett. Esketőjük Kreminger Antal címzetes prépost-plébános, tanúik Rigó József ügyvéd és Mihalovics János szentesi telekkönyvvezető voltak.

Középiskoláit szülővárosában végezvén, 1869-ben a pesti egyetem jogi karánál iratkozott be; 1874-ben jogi doktorrá avatták, 1875-ben pedig ügyvédi oklevelet nyert és szülővárosában telepedett le, ahol egyúttal az ügyvédi kamara ügyésze lett és társadalmilag is élénk tevékenységet fejtett ki. Elnöke lett a torna-egyesületnek, a Nimrod vadásztársulatnak stb. Az 1879-es szegedi nagy árvíz idején ladikos mentőcsapat vezetője volt, és így mentett meg embereket. Ennek történetét megírta Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira címmel. 1883-ban Szeged város tiszti főügyészének és 1891. november 25-én tanácsosnak és egyúttal helyettes polgármesternek választatott meg. A város iskolai és más közművelődési ügyeinek előadója volt. 1892-ben megalkotta a Dugonics Társaságot, melynek elnöke volt. Ezen minőségében az 1900-as évek elején többször is meghívta Ady Endrét a társaság felolvasó ülésére. 1896-ban királyi tanácsos lett; 1898. február 15-én pedig Szeged város I. kerületének országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1906-ig töltött be.

A szegedi hírlapokban is több alkalmi cikket írt, társadalmi és kulturális érdekűeket, de ezek többnyire névtelenül jelentek meg.

Munkái

• Emlékirat a szegedi egyetem ügyében. Szeged, 1894.
• Ünnepi beszéd Szeged város köztörvényhatósági bizottságának 1896. máj. 11. a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére tartott közgyűlésen, tartotta ... Uo. 1896.
• Ünnepi beszéd, a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére Szeged város területén létesített közintézmények 1896. szept. 6. rendezett felavatási ünnepén, tartotta ... Uo. 1896.
• Ünnepi beszéd, melyet az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóján 1898. ápril 11-én Szeged város közönségének rendkívüli közgyűlésén tartott.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Apró Ferenc: Hol sírjaik domborulnak... A föld alatti Szeged lakói. 1. Szeged, Szegedi Temetkezési Kft., 1998.
• Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged, 2005.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Országgyűlési almanach 1901-1906. Szerk. Sturm Albert. Bp., Budapesti Tudósító, 1901.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.