Láz (Szlovákia)

	Láz (Lazy pod Makytou)
	; Láz zászlaja
	; Láz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1475
Polgármester	Ján Mičic
Irányítószám	020 55
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	1209 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	259 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	380 m
Terület	4,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 13′ 41″, k. h. 18° 12′ 51″49.228056°N 18.214167°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 41″, k. h. 18° 12′ 51″49.228056°N 18.214167°E
	Láz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Láz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Láz (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lazy (egyértelműsítő lap).

Láz (szlovákul Lazy pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban. Több hegyi telep tartozik hozzá.

Fekvése

Puhótól 15 km-re északnyugatra fekszik, 14 km hosszúságban húzódik Alsórétfalutól a morva határig. Teljes területe 50 km², két korábbi településből: Lázból és Lázaljából egyesült. Főbb településrészei: Tisové, Dubková, Potok, Rieka, Mladoňov és Čertov.

Története

Lázalja

Lázalja falut a 14. században alapították, a vlach jog alapján pásztornépek betelepítésével keletkezett. Első említése 1475-ből származik. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A lednici uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 12 háza volt. 1720-ban 2 malma és 17 adózója létezett, közülük 9 zsellér. 1784-ben 100 házában 104 családban 500 lakos élt. 1828-ban Alsólázaljának 62 háza volt 452 lakossal, Felsőlázaljának 16 háza volt 46 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

1964-ben egyesítették Lázzal.

Láz

Láz falut 1598-ban „Liezkowecz” néven említik először, a lednici uradalom területén keletkezett a vlach jog alapján, pásztornépek betelepítésével. Ekkor 10 ház állt a településen. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A reformáció idején az itt élők is felvették az új hitet. Kezdetben az alsórétfalvi templomba jártak. 1720-ban malma és 28 adózója volt. 1784-ben 261 házában 290 családban 1561 lakos élt. A türelmi rendeletet követően 1787-ben saját fatemplomot építettek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÁZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pukovhoz egy mértföldnyire, földgye néhol sovány, réttye, legelője, erdeje tágas, gyűmöltsös kertyei jók, keesetre is van módgyok.”^[2]

1828-ban 214 háza és 1833 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. A mai evangélikus templom 1848 és 1859 között épült fel.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Láz, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, kősziklás hegyek közt. Lakja 147 kath., 253 evang., 5 zsidó. Kath. és evang. anyatemplom. Erdeje és legelője nagy; gyümölcsei szépek; kőbánya. F. u. gr. Erdődy. Az ide affiliáltatott hegyek és völgyek közt lakik 436 kath., 467 evang., 12 zsidó. Ut. posta Trencsén.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Lázt és Lázalját 1964-ben egyesítették. Az egykor 3000 lakosú településnek ma kevesebb mint 1500 lakosa van. Lakói ma Puhó és a közeli Morvaország üzemeiben és helyi cégeknél dolgoznak. A lakóházakon kívül több száz nyaraló is található a községben.

Népessége

1891-ben 1660, 1910-ben 2132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1462 lakosából 1430 szlovák volt.

2011-ben 1292 lakosából 1219 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1801-ben épült.
Evangélikus temploma 1859-ben épült.
Környezete a téli és nyári sportolásra és pihenésre is kiválóan alkalmas.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]