Lőcsei Jenő

Lőcsei Jenő (Putnok, 1956. május 11. –) Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Lőcsei Jenő
Született	1956. május 11. (68 éves) Putnok
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szinetár Dóra (1995–1999) Szendy Szilvi (2002–)
Foglalkozása	táncművész koreográfus
Iskolái	Állami Balettintézet (–1976)
Kitüntetései	Liszt Ferenc-díj (1983) Magyarország Érdemes Művésze díj (1986) a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2008)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Szülei: Lőcsei Jenő és Tóth Ildikó. Gyerekkorát Királdon töltötte. 1976-ban szerezte diplomáját az Állami Balettintézetben, majd egy évig képezte magát tovább Leningrádban mint ösztöndíjas. 1977-től tagja az Operaháznak. 1982-1987 között mint magántáncos működött, egyidejűleg a bécsi Staatsoperben is fellépett szólistaként. 1988-tól vezető szólista volt a norvég Nemzeti Balettnél. 1989-1991 között a nyugat-berlini Deutsche Oper vezető szólistája volt. 1992-1996 között Flensburgban mint balettigazgató, vezető szólista, koreográfus és balettmester működött. 1996-ban újfent az Operaháznál kezdett dolgozni, magántáncos, balettmester és koreográfus volt. 1999-2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető igazgatója volt. 2001 és 2015 között a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, 2015-2018 koreográfusa.

Első koreográfiáját Königer Miklós Haláltánc című tévéfilmjéhez készítette, ebben főszereplőként is megjelent.

Három fia van. Második felesége Szinetár Dóra színésznő volt. Harmadik felesége Szendy Szilvi színésznő.

Színházi szerepei

• Crassus (Seregi L.: Spartacus);
• Colas (Ashton: A rosszul őrzött lány);
• Tűzmadár (Béjart);
• Művész (Seregi L.: A cédrus);
• Rómeó (Seregi L.: Rómeó és Júlia);
• Jézus (Fodor A.: A próba);
• Zuhatag (Ailey: A folyó);
• Herceg (Vojnonen: Diótörő);
• Desiré (Nurejev: Csipkerózsika);
• Herceg (Nurejev, ill. Grigorovics, ill. Róna V.: Diótörő);
• Kiválasztott fiú (Béjart: Tavaszünnep);
• Colas (Spoerli: A rosszul őrzött lány).
• Albert (Adam: Giselle)
• Oberon (Seregi L.: Szentivánéji álom).

Színházi koreográfiái

Magyar Állami Operaház

• Strauss: A denevér (1997, 2002)
• Bizet: Carmen (2000)
• Bartók Béla: Csodálatos mandarin (2006)

Budapesti Operettszínház

• Kálmán Imre: Marica grófnő (2001, 2012)
• Porter: Kánkán (2002)
• Lévay: Mozart! (2003)
• Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (2004)
• Strauss: Dr. Bőregér (2005)
• Kocsák Tibor: Abigél (2008)
• Kálmán Imre: A Bajadér (2009)
• Molnár Ferenc: A doktor úr (2010)
• Strauss: Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja (2011)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa (2014)
• Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (2015)
• Lévay: Marie Antoinette (2016)
• Brown: Ének az esőben (2016)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy (2017)
• Fényes Szabolcs: Maya (2018)

Szentpétervári Zenés Komédia Színház

• Strauss: A denevér
• Kálmán Imre: Marica grófnő - a bécsi Volksoperben is bemutatták.
• Offenbach: Párizsi élet (2007)
• Fall: Madame Pompadour (2010)
• Kálmán Imre: Montmartrei ibolya (2012)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa (2014)

Miskolci Nemzeti Színház

• Loewe: My Fair Lady (2013)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (2019)

Szegedi Nemzeti Színház

• Szirmai Albert: Mágnás Miska (2019)

Veszprémi Petőfi Színház

Lévay Szilveszter-Michael Kunze: Mozart! (2022)

Díjak, kitüntetések

• Liszt Ferenc-díj (1983)
• Oláh Gusztáv-emlékplakett (1984)
• Érdemes művész (1986)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008) – 2016-ban visszaadta.
• A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (2008)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon
• Művészek
• Budapesti Operettszínház
• Életrajza a Halhatatlanok Társulatának honlapján Archiválva 2013. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 25.)