La Bassée-i csata

A La Bassée-i csata néven ismert első világháborús hadműveletre a nyugati fronton, 1914. október 10. - november 2. között került sor. Az összecsapás része volt a "versenyfutás a tengerhez" néven ismert ütközet-sorozatnak, amely során a francia–brit erők igyekeztek a németek oldalába kerülni és fordítva.

La Bassée-i csata (1914)
Versenyfutás a tengerhez – a német és a brit–francia erők által vívott csaták sorozata 1914 őszén
Konfliktus	Versenyfutás a tengerhez, nyugati front (első világháború)
Időpont	1914. október 10. - november 2.
Helyszín	La Bassée (Franciaország) térsége
Eredmény	Döntetlen: egyik félnek sem sikerült az áttörés.
Szemben álló felek
UK Franciaország Német Birodalom
Parancsnokok
John French Edmund Allenby Horace Smith-Dorrien William Pulteney James Willcocks Louis de Maud'huy Louis Conneau Rupprecht bajor koronaherceg
Szemben álló erők
II. hadtest 2. lovasdandár Lahore hadosztály Francia II. lovashadtest (különítmények) német 6. hadsereg
Veszteségek
15 000 fő 6000 fő
Térkép
La Bassée-i csata (1914) Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 50° 32′ 03″, k. h. 2° 48′ 29″50.5342, 2.80806
A Wikimédia Commons tartalmaz La Bassée-i csata (1914) témájú médiaállományokat.

A csata előzményei

A "versenyfutás a tengerhez" ütközet-sorozat első két összecsapása az Albert és Arras mellett vívott ütközetek nem hoztak eredményt, a francia II. és X. hadsereg nem tudta kierőszakolni az áttörést. A Brit Expedíciós Haderő (BEF) az első marne-i csata során súlyos veszteségeket szenvedett és vissza kellett vonni az első vonalból. Miután a Párizs elleni nagy német támadást sikerült megállítani, a BEF-et kivonták a frontvonalból és Flandriába csoportosították át. Ez egyrészt megkönnyítette a brit csapatok ellátását, amelyek közelebb kerültek a Csatorna kikötőihez, másrészt a brit parancsnokok a lapos Flandriai-síkságot megfelelő terepnek tekintették a brit lovasság bevetéséhez.

A BEF első egysége, a II. hadtest október 8–9-én érkezett meg vasúton Abbeville-be, majd a kirakodás után északra, La Bassée térségébe indították a francia balszárny megerősítésére. A BEF parancsnoka, Sir John French tábornok általános támadást akart indítani a brit arcvonal teljes szélességében, hogy visszafoglalják Lille városát, távolabbi célként pedig a Belgiumba való áttörést jelölte meg.

Harcrend

Egyesült Királyság

• 2. lovasezred
• A II. hadtest 3. és 5. hadosztálya
• A "Secunderabad" lovasezred
• Az indiai hadtest "Lahore" és "Meerut" hadosztályai

Német Birodalom

• I. és II. lovashadtest 4 hadosztálya
• VII. és XIII. gyalogos hadtest

A csata lefolyása

Az első összecsapásra október 12-én került sor, amikor a II. hadtest csapatai a Givenchytől északra húzódó vonalon indítottak támadást. A britekkel szemben a német I. és II. lovashadtest négy hadosztálya állt, és a heves német ellenállás következtében csak háromnapi súlyos harcok árán tudták a britek a 12-i támadás kitűzött célpontjait elérni. A harcok során a II. hadtest 2000 katonát veszített, a legtöbbet az első napon. Givenchyt 12-én elfoglalták, de már másnap elvesztették.

Október 15-én a britek tudomására jutott, hogy a német lovashadosztályokat visszavonják a frontról, de arról nem értesültek, hogy a helyükbe a VII. gyalogos hadosztály egységei lépnek. A II. hadtest parancsnoka, Sir Horace Smith-Dorrien ekkor általános támadást rendelt el a német állások ellen, hogy a délebbre fekvő francia állásokat támadó németek háta mögé kerüljenek. A támadás október 16-án kezdődött, és csak részleges eredményeket ért el. A britek ismét elfoglalták Givenchy falut, de már nem tudták elérni Le Bassée-t és a II. hadtest további 1000 fős veszteséget szenvedett a harcok során. A németek sikeres védekezésében nagy szerepet játszott, hogy a XIII. hadosztály átvette a VII. hadosztály frontjának egy részét és megerősítette a német vonalakat.

A következő brit támadást október 19-re tervezték, de ez a támadás is kudarcba fulladt: a Royal Irish Rifles 2. zászlóalja mélyen benyomult a német állások mögé és elfoglalta Le Pilly falut, de a támadás többi része elakadt. Mielőtt a visszavonulásra felszólító parancs elérte volna, a németek körbevették a 2. zászlóaljat és az egység 900 katonájából csak 300 maradt életben. Másnap, október 20-án a németek indítottak támadást, Arrastól egészen a tengerpartig terjedő fronton. A II. hadtest katonáinak sikerült megállítani a támadást, miután a végsőkig való kitartásra szólították fel őket. A 20-i és 21-i német támadásokat sikerült visszaverni, de ennek ellenére Smith-Dorrien úgy döntött, hogy a hadtestet visszavonja a front mögött kialakított tartalék állásokba.

La Bassée falu romja, miután a németek kiürítették a települést. Korabeli sztereó felvétel.

Az új lövészárok-rendszer kiépítése már a harcok alatt elkezdődött, de az idő és a rendelkezésre álló munkaerő hiánya miatt csak részlegesen tudták befejezni. Igen kis mennyiségű szögesdrót állt rendelkezésre, azt is jórészt a helyi farmoktól rekvirálták. Igazából nem is sikerült a harcászati kézikönyv által előírt mélységű árkot kiásni, de a terep adottságait kihasználva mégis jókora előnyt nyújtott a briteknek. A II. hadtest egységeit a 22-éről 23-ára virradó éjszaka vonták vissza ezekbe az állásokba és a visszavonulás annyira meglepte a németeket, hogy 23-án harccselekményekre alig került sor.

Ugyanebben az időszakban érkezett meg a frontra az indiai hadtest Lahore hadosztálya, amely kezdetben csak a tartalékot erősítette, de a harcok során egyre nagyobb szerepet kapott. A németek 24-én ismét támadásba lendültek a 6. hadsereg teljes arcvonalán, de az első, fényes nappal végrehajtott támadás sikertelen maradt. Az alkonyatkor indított támadás során két helyen betörtek a brit állásokba, de helyi ellentámadásokkal sikerült normalizálni a helyzetet. A 26-áról 27-ére virradó éjszaka a németek ismét támadást indítottak, helyenként áttörték a brit vonalakat és elfoglalták Neuve-Chapelle falut, ami egy sekély kiszögellést hozott létre a brit vonalakban. A háború korai szakaszában a falu épületei még jórészt érintetlenül álltak, jó fedezéket kínálva a németeknek, akik innen veszélyeztették a brit állásokat. Október 28-án a britek ellentámadást indítottak a falu visszaszerzésére, de kudarcot vallottak. Október 29-én a németek még egy nagyobb támadást indítottak a faluból, de utána feladták. A német nehéztüzérséget északra, Ypres környékére csoportosították át, és ezzel a La Bassée-i csata nagyobb harccselekményei befejeződtek.

Következmények

Október 30-án az indiai hadtest katonái megkezdték a II. hadtest felváltását és 31-én a szektor parancsnokságát hivatalosan átadták Sir James Willcocks tábornoknak, az indiai hadtest parancsnokának. A októberi harcok során a II. hadtest összesen 14 000 főt vesztett, de ennek ellenére nem pihenhettek: miután kivonták őket a térségből, szintén északra, az ypres-i kiszögellés térségébe vezényelték.

A csata során egyik félnek sem sikerült elérnie célkitűzéseit, sehol sem sikerült az áttörés vagy az ellenség átkarolása. A harccselekmények befejezése után a front északabbra, előbb Messines – Armentières környékére, majd Ypres környékére tolódott, ahol a versenyfutás a tengerhez utolsó ütközeteit vívták.

Kapcsolódó szócikk

• Versenyfutás a tengerhez

További információk

• historyofwar.org: Battle of La Bassée, 10 October-2 November 1914 (angolul)
• The long, long trail: The Battles of La Bassée, Messines and Armentières, 12-18 October 1914