La Perla de La Paz
A La Perla de La Paz (spanyol nevének jelentése: La Paz gyöngye, vagy ha a város nevét is lefordítjuk: a béke gyöngye) a mexikói La Paz városának, sőt, egész északnyugat-Mexikónak az egyik legfontosabb bevásárlóközpontja volt. 2006-ban egy tűzvészben elpusztult, ma csak egyetlen megmaradt fala áll, amit műemléki értéke miatt nem is akarnak lebontani.
| La Perla de La Paz | |
 | |
| Település |  Mexikó, Déli-Alsó-Kalifornia, La Paz |
| Cím | Calle Esquerro |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1860 |
| Védettség | műemlék |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | régen: üzlet |
| Elhelyezkedése | |
 La Perla de La Paz
Pozíció Déli-Alsó-Kalifornia térképén
| |
 é. sz. 24° 09′ 41″, ny. h. 110° 19′ 03″24.161389°N 110.317500°WKoordináták: é. sz. 24° 09′ 41″, ny. h. 110° 19′ 03″24.161389°N 110.317500°W | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésAz üzletházat Antonio J. Ruffo Santa Cruz építette 1860-ban (emiatt Casa Ruffo, azaz Ruffo-ház néven is ismert volt), majd ő is működtette fiaival (Agustín, Antonio, Eduardo). Kaphatóak volt benne élelmiszerek, hétköznapi szükségleti cikkek, ruhák, cipők, vas- és faáruk (például az El Triunfóban és San Antonióban dolgozó bányászok számára), pékáruk, likőrök, illatszerek, és működött benne pénzváltó is. Eredeti neve Don Antonio Ruffo volt, majd Ruffo Hermanos lett, végül felvette mai nevét, a La Perla de La Pazt.[1][2]
Egy többféle változatban elterjedt legenda szerint egyszer egy halász egy citrom nagyságú gyöngyöt talált a tengerben, és ezt a gyöngyöt ebben az üzletben állították ki. Amikor egy angol konzul meglátta, és meg akarta venni, közölték vele, hogy nem eladó, azonban ekkor maga a halász kijelentette, hogy odaajándékozza az angol uralkodónak (más változat szerint egy spanyol királynénak adta).[3]
1986-ban az épületet műemlékké nyilvánították, ám 2006. október 12-én egy tűzvészben nagy része elpusztult. Csak egy fala maradt meg, amely azóta is áll, az egykori épület helyét parkolónak használják. Bár már többször felmerült, hogy az omlásveszély miatt a megmaradt falat is le kellene bontani, de az INAH (Nemzeti Történeti és Embertani Intézet) építészeti értéke miatt nem engedélyezte, és arról is biztosított mindenkit, hogy nem is áll fenn az összedőlés veszélye (például a 2014-es Odile hurrikán sem döntötte le).[4][5] Az is felmerült, hogy esetleg fel kellene újítani, de erre sem került sor.[6]
Források
szerkesztés- ↑ Calles y monumentos de la ciudad de La Paz, B.C.S. (spanyol nyelven). La Paz önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ Tienda La Perla de La Paz (spanyol nyelven). Sudcalifornios, 2016. december 11. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ Historias de perlas (spanyol nyelven). Razón, 2017. április 8. [2017. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ Alan Flores Ramos: Asegura el INAH que en la fachada de la - Perla de La Paz - no hay riesgo para los ciudadanos (spanyol nyelven). Diario El Independiente, 2016. február 23. [2017. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ La fachada de La Perla de La Paz está a punto de caerse; Protección Civil pide no acercarse (spanyol nyelven). BCS Noticias, 2014. augusztus 25. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ Se puede restaurar la fachada de La Perla, pero falta voluntad: Luis Domínguez (spanyol nyelven). El Informante BCS, 2017. január 28. [2017. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 4.)