Labdarúgó-Európa-bajnokság
A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna. Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye. Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven. 1968-ban változott az elnevezés labdarúgó-Európa-bajnokságra.
| Labdarúgó-Európa-bajnokság | |
| Címvédő |  Spanyolország (2024) |
| Legtöbb győzelem | Spanyolország (4 alkalommal) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | 24 |
| Kontinens | Európa (UEFA) |
| Első esemény | 1960 |
| Eddigi események száma | 16 |
| Honlap | uefa.com |
Történet
szerkesztés1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A tornán résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek.[1] A részt vevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki.
1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan – selejtezők nélkül – kvalifikálta magát a tornára. Érdemes megjegyezni, hogy a címvédő sosem élvezte azt a kedvezményt, hogy automatikusan kvalifikálta magát a következő tornára.
Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer nyertek Eb-t. A címvédés első ízben a spanyol válogatottnak sikerült 2012-ben.
A harmadik hely sorsát 1980-ig az elődöntő vesztesei között döntötték el, 1984-ben azonban eltörölték a bronzmérkőzést, hivatalosan csak az első két helyet döntik el (a további csapatok rangsorolásánál mindkét elődöntőst harmadiknak könyvelik el, ténylegesen viszont csak két tornán, 2008-ban és 2012-ben kaptak bronzérmet az elődöntőben kieső csapatok játékosai).
2000-ben először rendezett közösen két ország Eb-t, ekkor Hollandia és Belgium adott otthont az eseménynek. A 2008-as és a 2012-es eseményt is két ország közösen rendezte. Előbbit Ausztria és Svájc, utóbbit a Lengyelország–Ukrajna páros kapta meg.[2]
A 2016-os Európa-bajnokságot Franciaország rendezhette.[3] 2020-ra Michel Platini UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg. A torna rendezését ennek megfelelően 13 ország egy-egy városa nyerte el (London lett a legjobb négy küzdelmeinek házigazdája, a többi 12 helyszín három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses mérkőzést kapott). Utóbb a helyszínek száma Brüsszel visszalépésével 12-re csökkent, helyette a döntő házigazdája, London kapott további négy mérkőzést. 2024-re viszont visszatértek a hagyományos rendezéshez, Németország lett a házigazda.
2020-ban első alkalommal fordult elő, hogy a tornát elhalasztották: a koronavírus-járvány miatt az UEFA úgy döntött, 2021-ben rendezik meg az Európa-bajnokságot.[4]
A hagyományos rendszerben Magyarország három alkalommal pályázott a rendezésre: 2004-re Ausztriával közösen, 2008-ra önállóan, 2012-re Horvátországgal, de egyik alkalommal sem sikerült elnyernie. A 2021-es (eredetileg 2020-as) tornán Budapest négy mérkőzést rendezett (három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt).
Eddigi eredmények
szerkesztés
- Következő döntők
| Év | Helyszín | Pályaválasztó csapat | Vendég csapat | Elődöntősök (1984-től nincs bronzmérkőzés) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2028 |  Nagy-Britannia és Írország
|
|||||
| 2032 |  Olaszország és Törökország
|
|||||
Győztesek
szerkesztésA következő táblázat az 1960 és 2024 között megrendezett labdarúgó-Európa-bajnokságok győzteseit, ezüstérmeseit és bronzérmeseit tartalmazza.
| Nemzet | Aranyérmes | Ezüstérmes | Bronzérmes |
|---|---|---|---|
| Spanyolország
|
4 (1964[a], 2008, 2012, 2024) | 1 (1984) | 1 (2020) |
 Németország
|
3 (1972[b], 1980[b], 1996) | 3 (1976[b], 1992, 2008) | 3 (1988, 2012, 2016) |
| Olaszország
|
2 (1968[a], 2020) | 2 (2000, 2012) | 1 (1988) |
 Franciaország
|
2 (1984[a], 2000) | 1 (2016[a]) | 2 (1996, 2024) |
 Szovjetunió
|
1 (1960) | 3 (1964, 1972, 1988) | – |
 Portugália
|
1 (2016) | 1 (2004[a]) | 3 (1984, 2000, 2012) |
 Hollandia
|
1 (1988) | – | 5 (1976, 1992, 2000, 2004, 2024) |
 Csehszlovákia
|
1 (1976) | – | 2 (1960, 1980) |
 Dánia
|
1 (1992) | – | 2 (1984, 2020) |
 Görögország
|
1 (2004) | – | |
 Anglia
|
– | 2 (2020, 2024) | 2 (1968, 1996) |
 Jugoszlávia
|
– | 2 (1960, 1968) | |
 Belgium
|
– | 1 (1980) | 1 (1972) |
| Csehország
|
– | 1 (1996) | 1 (2004) |
 Magyarország
|
- | - | 1 (1964) |
 Oroszország
|
- | - | 1 (2008) |
| Törökország
|
- | - | 1 (2008) |
 Wales
|
- | - | 1 (2016) |
- Megjegyzések
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ „Eldőlt: 24 csapatos Európa-bajnokság lesz”, sportgeza.hu, 2008. szeptember 26. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
- ↑ „Szavazatot sem kapott Eb-pályázatunk”, Origo, 2007. április 18. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
- ↑ „Eb 2016: Franciaország rendezi hat év múlva az Európa-bajnokságot”, nemzetisport.hu, 2010. május 28. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
- ↑ Megszületett a döntés: elhalasztják az Eb-t (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2020. március 17. [2020. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
További információk
szerkesztés- UEFA hivatalos honlapja
- Hegyi Iván: Európa-csúcsok. A labdarúgó-EB negyvenéves története, 1960–2000; Paginarum, Bp., 2000
- Hegyi Iván: Labdarúgó EB könyv; Népszabadság Könyvek, Bp., 2007
- Kormanik Zsolt: Futball-eb, 1958–2008. A kezdetektől napjainkig; Aréna 2000, Bp., 2008 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
- Moncz Attila: Futball-EB, 1958–2012. A kezdetektől napjainkig; Aréna 2000, Bp., 2012 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
- Hegyi Iván: Labdarúgó Eb, 1958–2016; Mediaworks, Bp., 2016 (Nemzeti Sport kiadványok)
- Margitay Richárd: A labdarúgó Európa-bajnokságok győztesei; Aposztróf, Bp., 2016
- Hetyei László: Magyarok a labdarúgó Európa-bajnokságokon; Aposztróf, Bp., 2016
- Bodnár Zalán: EB Párizstól Párizsig. Az Európa-bajnokság színes története; Rézbong, Göd, 2016
- A csoda kapujában. Futball EB Magyarországon, Magyarország a futball EB-n; fel. szerk. Kun Zoltán, főszerk. Szöllősi György; Mediaworks, Bp., 2021
- Dénes Tamás–Privacsek András: A leghihetetlenebb EB-történetek; Inverz Media, Dunakeszi, 2024
