Lajos Árpád
Lajos Árpád (Párizs, 1911. december 7. – Miskolc, 1976. szeptember 29.) néprajzkutató.
| Lajos Árpád | |
| Született | 1911. december 7.[1] Párizs |
| Elhunyt | 1976. szeptember 29. (64 évesen)[1] Miskolc |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Élete, munkássága
szerkesztésPárizsban született, ahol apja, Lajos Tamás, a divatszűcs mesterséget tanulta, anyja Kocsis Erzsébet volt. Az első világháború idején apját internálták a franciák, anyja a gyerekekkel (1913-ban született egy lánygyermek is) hazaköltözött Magyarországra, Miskolcra. Később itt egyesült a család, csatlakozott hozzájuk az apa is, aki 1930-ban hunyt el. A fiú Miskolcon járt elemi és középiskolába, 1930-ban érettségizett. Ezután Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, és ott végzett magyar, német és irodalom szakos tanárként. 1935-ben póttartalékos újoncként Sopronban részt vett egy tízhetes karpaszományos iskolai kurzuson.
1936 elejétől Budapesten élt, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Szeptemberben végül a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Györffy István néprajzprofesszor mellett lett gyakornok, majd tanársegéd. Itt és ekkor kezdte néprajzi kutatásait, a folklór, de ezen belül főleg a népi játékok, a népzene és a népszokások, valamint a fonók élete érdekelték. Első írásai az Ethnographia című szakfolyóiratban jelentek meg.
1938-ban Miskolcon, az Evangélikus Tanítóképző Intézetben lett nyelv-irodalomszakos tanár, és ott tanított 1949-ig, amikor az intézet megszűnt. Ezután a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban tanított, közben egy kis általános iskolai kitérővel. 1951-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács népművelési osztályán helyezkedett el, majd 1952-ben a Herman Ottó Múzeum munkatársa lett. A múzeum évkönyvében, a múzeumi közleményekben, az Ethnographia, a Néprajzi Közlemények, a Borsodi Szemle és az Észak-Magyarország lapjain jelentetett meg tanulmányokat, önálló könyveket írt (Borsodi népdalok, Borsodi játékok, Borsodi balladajátékok, Borsodi fonó). Néprajzi témájú előadásokat tartott a TIT-ben. A népzene területén kifejtett aktivitását jelzi, hogy – a tömegkommunikációs eszközöket is igénybe véve – igyekezett a népzenei együttesek munkáját segíteni. Mát 1961-ben (messze a táncházmozgalom és a népzene-reneszánsz elindulása előtt) azt írta: „Nem igaz, hogy elavult a népzene! Csak azokkal történt baj, akik eltávolodtak tőle”. 1969-ben rövid időn át megbízott megyei múzeumigazgató volt. 1973-ban nyugállományba vonult a múzeumból, de külsősként ezután is aktívan dolgozott. 1976-ban közlekedési balesetben elhunyt Miskolcon, a dédestapolcsányi temetőben nyugszik.
Munkássága elismeréseként 1955-ben Szocialista Kultúráért, 1973-ban pedig Munka érdemrend kitüntetést kapott.
Főbb művei
szerkesztés- A „barkó" népelnevezés magyarázatához. Ethnographia, 1937
- Fonóélet Domaházán. Ethnographia, 1938
- A magyar nép játékai. Budapest, 1940
- Borsodi népdalok. Miskolc, 1953
- Egy ismeretlen hangszer a félnomád pásztorkodás idejéből. Miskolc, 1956
- Borsodi játékok. Miskolc, 1957
- Borsodi balladajátékok és táncok. Miskolc, 1959
- Díszes fafaragás a Hór völgyén. Miskolc, 1963
- Borsodi fonó. Miskolc, 1965
- Házépítés régi módja Kacson. Miskolc, 1969
- Este a fonóban. Borsodi népszokások. Budapest, 1974
- Borsodi népdalváltozatok. Miskolc, 1976
- Nemesek és partiak Szuhafőn. Miskolc, 1979
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Lajos Árpád, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09063.htm
Források
szerkesztés- Lajos Árpád (Párizs, 1911 – Miskolc, 1976). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1999. 139–143. o. ISSN 1416-0617
- Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon – Lajos Árpád. arcanum.com. Arcanum (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- Lajos Árpád (1921–1976) néprajzkutató. In Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 142. o. ISBN 9630647354
- Lajos Árpád (Párizs, 1911–Miskolc, 1976). mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- Lajos Árpád emlékezete. Szabadfalvi József, Viga Gyula (szerk.). Miskolc: Herman Ottó Múzeum. 1987. = A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, 21. ISBN 9637221042
- Morvay Péter: Búcsú Lajos Árpádtól. epa.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. április 18.)
