Lajtai Lajos
Lajtai Lajos, született Liebermann Lajos Manó[3] (Budapest, 1900. április 13. – Budapest, 1966. január 12.)[4] magyar operettszerző, zeneszerző.
| Lajtai Lajos | |
 | |
| Született | Liebermann Lajos Manó 1900. április 13.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1966. január 12. (65 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (3C-2-1) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtai Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésLiebermann Ábrahám kereskedő és Kornblüh Sprince (1874–1939)[5] fia.[6] Az érettségi után a bécsi Exportakadémia hallgatója volt. Bécsben tanult zenét is. 1918 márciusában bevonult katonának. Az 1920-as évek elején mutatták be első revüit Bécsben. A régi nyár című darabjával nemzetközi sikert ért el. 1923-ban hozták színre először első operettjét Budapesten (Az asszonyok bolondja, Budai Színkör), azt követte a Mesék az írógépről (Városi Színház, 1925); A régi nyár (Budai Színház, 1928) stb. A nácizmus előretörése vetett véget hazai sikersorozatának 1935-ben Párizson keresztül Svédországba emigrált. 1945 után gyakran ellátogatott Budapestre. Számos dala megtartotta népszerűségét. A második világháborút követően mindössze egyetlen új művet komponált, a Három tavasz címmel. A mű Kellér Dezső librettóján alapul és korábbi műveinek legsikeresebb számait dolgozta fel benne újra. A darabot 1958-ban mutatták be a budapesti Operettszínházban.
Felesége Bea Zoltana (Zoltán Erzsébet Aliz) revütáncosnő volt, akivel 1933. december 5-én kötött házasságot Budapesten, a Józsefvárosban.[7]
1966. január 12-én Budapesten, a szállodai szobájában hunyt el.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
A pályatársak és színészek szeretettel őrzik emlékét, mert rokonszenves és szerény ember volt, aki szinte szégyenlősen vette tudomásul a taps, az újrázás, az újra és újra szétnyíló függöny boldogító élményét.
Művei
szerkesztésDalok
szerkesztés- Hétre ma várom a Nemzetinél (a Mesék az írógépről c. operettből)
- Legyen a Horváth kertben Budán…
- Jöjjön ki Óbudára…
- Hol van az a nyár…
- Én édes Katinkám…
- Jöjj vissza, csókos ifjú nyár (a Dolly c. operettből)
Operettek, bohózatok
szerkesztés- Asszonyok bolondja (1923, operett 3 felvonásban. Társszerző: Bródy István)
- Az alvó feleség (1924, énekes-táncos bohózat 4 felvonásban. Társszerzők: Feld Mátyás és Harmath Imre)
- A meztelen Pest (1925, énekes-táncos revü 12 képben, Szövegét írta: Feld Mátyás. Zenéjét Radó Józseffel írta)
- Az ártatlan özvegy (1925, operett 3 felvonásban. Írta Gavault és Charvey eszméje után: Harmath Imre)
- Mesék az írógépről (1927, operett 3 felvonásban. Szövegét írták Szomaházy István regénye alapján ifj. Békeffi István) (Ebből az operettből 1931-ben egy német filmoperett is készült "Die Privatsekretärin" címmel, Franz Schulz átiratában, de ennek a zenéjét Ábrahám Pál szerezte.)
- A régi nyár (1928, nagyoperett 3 felvonásban, 7 képben. Szövegét írta: ifj. Békeffi István)
- Párisi divat (1928, operett 3 felvonásban. Szövegét írta: ifj. Békeffi István)
- Sisters - Kis táncosnő (Nővérek)(1930, operett 3 felvonásban, 9 képben. Szövegét írta: Békeffi István)
- Lila test, sárga sapka (1930, nagyoperett 3 felvonásban, 6 képben. Szomaházy István regényéből írták: Békeffi László és Békeffi István)
- Az okos mama (1930, énekes komédia 5 képben, a szövegkönyvet Szenes Béla ötletére írta Békeffi István)
- Őfelsége frakkja (1931,operett 3 felvonásban, előjátékkal, versek Békeffi István)
- A fekete lány (1932)
- Régi orfeum (1932)
- A Rotschildok (1932, operett, szövegkönyv Martos Ferenc; versek Békeffi István)
- Sült galamb (1933)
- Nápolyi kaland (1934)
- Tonton (1935)
- Három tavasz (1958, versek: Szenes Iván, Kellér Dezső)
- Amikor a kislányból nagylány lesz (operett 3 felvonásban, szöveg Békeffi István)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.808. számú határozatával Liebermann Lajos Manó Budapest székesfővárosban 1900. évben született, izr. vallású, zeneszerző, budapesti lakos családi nevét „Lajtai“ névre változtatta át. Budapesti Közlöny, 1933. Online
- ↑ Elhunyt (1966. február 5.), Képes Újság, 6. szám, 3. oldal. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Liebermann Ábrahámné halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 836/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Liebermann Ábrahám és Kornblüh Sprince házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 516/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1459/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 549. l. ISBN 9633301378
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930].
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 520. o. Online elérés
- Lajtai Lajos életrajza (hangosfilm.hu)
- Somogyi Vilmos: Lajtai Lajos halálára (1966. március 1.), Muzsika, 3. szám., 32. o. Online elérés
