Laszlovszky József (történész)
Laszlovszky József (Budapest, 1958. november 20. –) magyar középkorkutató, történész, régész. A történelemtudományok kandidátusa (1991). Laszlovszky József (1923–2014) gyógyszerész fia.
Laszlovszky József | |
Született | 1958. november 20. (66 éves)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar[2] |
Szülei | Laszlovszky József |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Életpályája
szerkesztés1978–1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-régészet szakos hallgatója volt. 1983–1986 között tudományos továbbképzési ösztöndíjas volt. 1986–1987 között az Oxfordi Egyetemen tanult. 1986–1988 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar régészeti tanszékén tanársegéd volt. 1988–1992 között a középkori és kora újkori régészeti tanszék adjunktusa, 1992-től docense, 1993–1999 között tanszékvezetője volt. 1995-től a Közép-európai Egyetem középkori tanulmányok tanszékén docens, 2000-től tanszékvezető.
Kutatási területe a középkori régészet, az anyagi kultúra, a szerzetesség és a kolostori kultúra valamint a tájrégészet.
Művei
szerkesztés- Monostorossáp, egy Tisza menti középkori falu (Rácz Miklóssal, 2005)[3]
- Magyarország és a keresztes hadjáratok (társszerző, 2006)
- Bárány Attila–Laszlovszky József–Papp Zsuzsanna: Angol-magyar kapcsolatok a középkorban, 1-2.; Attraktor, Máriabesnyő, 2008–2011
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 16.)
- ↑ Intézeti Kiadványok
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
szerkesztés- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0