Lazurit

A lazurit a szilikátásványok közé tartozó ásvány, azon belül is a szodalitcsoport tagja. Klórtartalmú, nátrium-kalcium tartalmú szilikát. Kedvelt ékszerkő volt már az ókorban is. Sokszor tévesztik az azurittal, a szodalittal és a foszfátokhoz tartozó lazulit vagyis kékpát ásvánnyal, de fizikai tulajdonságaik alapján könnyen elkülöníthetőek.

Lazurit
Általános adatok
Képlet	(Na,Ca)8(SO4,Cl,S)2(AlSiO4)6
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Tektoszilikátok: nem zeolitok
Csoport	Szodalitcsoport
Azonosítás
Megjelenés	többnyire tömeges, finomszemcsés
Szín	mélykék, ibolyás árnyalatú
Porszín	kék
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	áttetsző, zárványosan átlátszatlan
Keménység	5,0-6,0
Hasadás	jó
Törés	egyenetlen
Oldhatóság	sósavban kénhidrogén fejlődés mellett oldódik
Különleges tulajdonság	megőrölve természetes festékanyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazurit témájú médiaállományokat.

A lazurit a fő összetevője a lazúrkő vagy lapis lazuli nevű drágakőnek, ami valójában kőzet, mivel a lazurit és gyakori kísérőinek (pirit, markazit, dolomit, csillámok) keveréke.

Kémiai összetétele

• Nátrium (Na) =13,8%
• Kalcium (Ca) =8,0%
• Alumínium (Al) =16,3%
• Szilícium (Si) =16,9%
• Kén (S) =6,4%
• Oxigén (O) =38,6%

Elnevezése és felhasználása

Az elnevezése a perzsa lazavard szóból ered, a lapis lazuli elnevezés a latin lapis (=kő) és az arab ég szavak kombinációja. Finomszemcsés őrleménye természetes mélykék színű festékanyag; a közismert ultramarinkék is ebből készül. Az ókorban Görögországban, Egyiptomban és a római területeken a templomok és előkelő paloták díszítésénél alkalmazták.

Ékszeripari felhasználása

Már az ókorban készítettek gyűrű betéteket, függőket, medálokat a könnyen csiszolható lazuritból. Ritkán előforduló nagyobb kristályai keresettek. A finomszemcsés tömbös példányok gyakran szennyezettek. A világosabb Chile-lapis több kalcitot és szennyező dolomitot tartalmaz. Legkeresettebb az indigókék keleti lazurit. Aprószemű pirit zárványok csiszolt felületén különleges fényhatást eredményeznek. Hevítéssel szine befolyásolható. Savakra nagyon érzékeny, ezért lakk vagy viaszbevonattal látják el, ami a fényhatást is kiemeli. Gyakran hamisítják kvarc "berlini kék" festésével, ilyen a nunkircheni lapis, de ez idővel zöldesre színeződik. A hamisítók gyakran készítenek tripletet, amikor üveget kékre színezett ragasztóanyaggal gyengébb minőségű lazurittal préselnek össze.

Keletkezése

Szkarnosodott mészkövekben, dolomitokban és gránit kontaktusokban a leggyakoribb, amikor képződése metamorf. Vulkáni bombákban keletkezhetnek kifejlett kristályok is. (Hasonló ásványok: azurit. lazulit, és a szodalit)

Előfordulásai

A legrégebbi bányászata Afganisztán területén található ahol 6000 éve már kitermelték és ma is jelentős készletek találhatóak. A kitermelést nehezíti az országban uralkodó instabil politikai helyzet. Afganisztán gazdasági fejlődését jelentősen befolyásolhatná, ha a bányászatához kapcsolódó tevékenységeket a központi kormányzat tudná felügyelni, hiszen ezermilliárd dollár értékűre becsült az ott található még fel nem tárt lazúrkő ásványkincs. Oroszország területén a Bajkál-tó nyugati részein kristályos dolomit tartalmazza. Megtalálható Chile, Irán és Kína területén. Olaszországban a Vezúv vulkáni bombáiban találtak kristályos példányokat. (Kísérő ásványok: amelyek szkarnosodás során képződnek.)

Források

• Bognár László: Ásványhatározó, Gondolat Kiadó, 1987
• Koch Sándor: Magyarország ásványai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
• Réthy Károly: Drágakövek és gyöngyök, Presztízs Kiadó, Budapest, 1993
• Walter Schumann: Minerals of the World, Sterling Publishing, New York, 1998
• http://www.webmineral.com