Lechriodus fletcheri
A Lechriodus fletcheri a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Lechriodus nembe tartozó faj.
Lechriodus fletcheri | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Lechriodus fletcheri (Boulenger, 1890) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Lechriodus fletcheri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Lechriodus fletcheri témájú kategóriát. |
Nevének eredete
szerkesztésNevét Joseph James Fletcher (1850–1926) ausztrál zoológus tiszteletére kapta.[1]
Előfordulása
szerkesztésAusztrália endemikus faja. Új-Dél-Wales állam északkeleti területeitől a Queensland állam délkeleti részén emelkedő Mistake-hegységig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 63 200 km². Élőhelye esőerdők és párás szklerofill (száraz levelű) erdők.[2]
Megjelenése
szerkesztésKözepes méretű békafaj, testhossza elérheti az 50 mm-t. Háta barna, bár színe a világos cserszíntől a vörösesbarnáig terjedhet. Bőre durva, tapintásra hasonlít a dörzspapírhoz. Hátán kielekedő bőrredők futnak, fején szeme és pofája között jellegzetess, háromszög alakú világosabb barna folt terül el. Orrlyukaitól egy sötét árnyalatú csík húzódik a szemein át a tympanumig (hallószerv). Lábán haránt irányú sávok húzódnak, emiatt összetéveszthető a Mixophyes nembe tartozó hasonló békákkal. Ujjai között nincs úszóhártya.[3] Bőre erős toxikus anyagot termel.[4]
Életmódja
szerkesztésEsőerdők és párás szklerofill (száraz levelű) erdők lakója. A nyári heves esőzések után aktív, száraz időszakban alig lehet megpillantani. A hímek az avarból és időszakos pocsolyákból hívják énekükkel a nőstényeket. A nőstény akár 650 petét is elhelyezhet a habfészekbe. Ebihalai közismerten kannibálok, a nagyobbak megeszik a kisebbeket.[4]
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésA vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési tartományán belül több védett terület, nemzeti park is található. Queensland állam törvényileg védi.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Boulenger, 1890 : Description of a new genus of cystignathoid frogs from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 5, p. 593-594.
- ↑ AmphibiaWeb
- ↑ Atlas of Living Australia
- ↑ a b Az Australian Museum oldala
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
Források
szerkesztés- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 23.) (angolul)
- Boulenger, 1890 : Description of a new genus of cystignathoid frogs from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 5, p. 593-594 (eredeti publikáció)
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Lechriodus fletcheri az AmphibiaWeb oldalon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- Barker, J., Grigg, G. C., and Tyler, M. J. (1995). A Field Guide to Australian Frogs. Surrey Beatty and Sons, New South Wales.